Lapok: |
Egy másik állami bombaüzletre is kilátás nyílik Schadl György főhadiszállásáról
Miközben a végrehajtók volt elnöke a „felszámolók királyaként” emlegetett állami megbízottal mozgott együtt, az érdekeltségében álló irodaházban egy különös körülmények közt megalakult felszámoló cég is működik. A kormány 2021-ben osztotta újra a felszámolói piacot, számos, kormányközeli kapcsolatokkal rendelkező személyt hozva helyzetbe. A Schadl Györgyék irodaházába bejelentett felszámoló cég éppen az állami pályázat leadási határidejének napján jött létre.
Felszámolói piac újraosztása
Völner-Schadl ügy
Bacsa Péter
Csorba Gábor László
Gál Miklós
Mager Andrea
Marton Adorján
Mészáros Lőrinc
Novák Katalin
Papcsák Ferenc
Pintér Sándor
Ruszó Gyula
Sasvári Viktor
Schadl György
Seszták Miklós
Tasnádi László
Völner Pál
Alfa Hitel és Követeléskezelő Pénzügyi Zrt.
ProTrust Reorganizáció Felszámoló és Befektetési Kft.
Red Carpet Kft.
Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága
állami/önkormányzati szerződések
felszámolás - végelszámolás
klientúra
Az Orbán családdal is üzletelő állami megbízottat azonosítottak Schadl György oldalán a nyomozók
A felszámolók királyaként emlegette a Schadl-Völner-ügy egyik vádlottja Koller Mihály Dávid állami felszámolóbiztost, aki a jelek szerint üzleti viszonyban állt a végrehajtók korrupcióval vádolt volt elnökével. A páros a viharos körülmények között felszámolás alá került dunaújvárosi vasműnél indult eljárásról is tárgyalt, méghozzá másfél évvel azelőtt, hogy a bíróság elrendelte volna az intézkedést a vállalatnál. Figyelemre méltó részlet, hogy az Orbán családdal is üzletelő, ügyvédként is tevékenykedő férfi akár olvashatta is a róla szóló részleteket a Schadl-Völner-ügy nyomozati anyagában, ugyanis éppen őt kérte fel védelmére az egyik – bűnösségét beismerő és már el is ítélt – végrehajtó.
Nyolcévnyi nyomozásba nem fért bele, hogy miért rakott az állam egy halom pénzt a Fidesz-közeli milliárdos bankjába
A magyar állam 2013 közepén hárommilliárd forintért 49 százalékos tulajdonrészt szerzett a Széchenyi Kereskedelmi Bankban. A pénzintézet az Államadósság Kezelő Központot is vezető Töröcskei István érdekeltsége volt. A Fidesz-közeli bankár a vád szerint az állami tőkeemelés idején törvénytelen pénzügyi manőverekkel is igyekezett fenntartani a bank működőképességét, a Széchenyi Bank azonban minden próbálozás ellenére bedőlt. A hatóságok nyolc évig nyomoztak az ügyben, a kormányzathoz tartozók felelőssége azonban érdemben nem vetődött fel. Az állam által a bank vezetésébe delegált ügyvédet, Vörös Józsefet – aki Mészáros Lőrinc bizalmasa – ugyan őrizetbe vették, de az ügyészség lapunknak küldött válasza alapján bizonyítottság hiányában nem vádolták meg.
Gigatámogatás Tokajra: kétmilliárd forint jutott egy nappali tagozatos diákra
Valóságos pénzeső zúdult a Tokaj-Hegyalja Egyetemre alig fél évvel a megalapítása után: egy összegben 75,5 milliárd forintot kapott az államtól az egyetemet fenntartó vagyonkezelő alapítvány. Mivel ez egy nagyon kicsi egyetem, ha ezt a pénzt a tanári kar között osztják szét, nagyjából kétmilliárd forint jutott volna minden oktatónak, de miután a nappali tagozatos diákok száma sem érte el a döntés idején negyvenet, így ugyancsak kétmilliárd esik egy hallgatóra. A pénzt túlnyomórészt éven túli lejáratú állampapírban, illetve diszkont kincstárjegyben tartja az alapítvány, amely már a kamatokból is több milliárdos bevételhez jut – ami az államnak ugyancsak kiadás.
„Ha többet esik, ez megölt volna minket” – így ömlött rá a NER-közeli bánya a falu végére
Akkora volt az özönvíz múlt csütörtökön Recsken, hogy több mint negyven embernek kellett elhagynia az otthonát, ők a mai napig nem térhettek haza. A településen nem pusztán az eső volt a probléma, hanem a falu fölötti, nemrég megnyitott kőbánya is, illetve az onnan lezúduló iszap. A helyiek hónapok óta mondogatták, baj lesz a bányából, amelynek működtetője egyelőre százezer forintot adott a károsult családoknak.
Több mint 3 milliárd forintot keresett tavaly a honvédelmi miniszter
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kereste 2022-ben a legtöbbet a miniszterek és kormánytagok közül – derült ki a kormany.hu-ra feltöltött adatlapokból, amelyet Szalay-Bobrovniczky esetében ráadásul jól el is rejtettek a tavalyi dokumentumok közé.
Törvénybe iktatták, hogy a Molnak nem kell engedély a hulladékbizniszhez
A mulasztásra a figyelmet felhívó cikkünk után jogszabály mondja ki: elég, ha az alvállalkozóknak van engedélyük.
Hónapok óta zárva van Köves Slomóék kóser vágóhídja, amelybe százmilliókat pumpált az Orbán-kormány
Az EMIH tulajdonában álló cég szerint a munkát tavaly csupán felfüggesztették, ám az nem világos, mikor nyitnak ki ismét, már ha egyáltalán újra kinyitnak. Valójában súlyos, milliárdos bukás lett a sikersztorinak beharangozott, eximbankos hitellel és vissza nem térítendő állami támogatással indított csengelei projekt, miközben más, szintén Magyarországon működő kóser vágóhidak köszönik szépen, jól vannak, és eredményesen működnek.
Úgy nyerte el 35 évre a hulladékkoncessziót a Mol, hogy engedélyre sem volt szüksége
Az olajtársaság azt állítja, hogy csak az alvállalkozóknak kell engedéllyel rendelkezniük. A szerződésben viszont más szerepel.
Olcsón termeli az áramot, sokat kereshet rajta, mégis milliárdokkal csökkent a Paksi Atomerőmű profitja
Nemcsak a versenypiaci, de még a lakossági rezsicsökkentett tarifákhoz képest is filléres áron termelte az áramot tavaly a Paksi Atomerőmű Zrt., amely a hazai villamosenergia-termelés közel felét, a belföldi áramfelhasználásnak pedig több mint az egyharmadát biztosítja. Ehhez képest a társaság árbevétele alig növekedett, míg adózott eredménye közel 80 százalékkal zsugorodott 2022-ben. Hová tűnt az önköltségi ár és a végfogyasztói árak közötti hatalmas különbözet?