K-Monitor Adatbázis

Olyan indoklással szüntette meg a rendőrség a nyomozást a ferencvárosi VIP parkolási lista ügyében, hogy abba belecsavarodik az agyad. Olvasóinktól várjuk az alábbi rendőrnyelven írt szöveg pontos fordítását: „Amennyiben a károkozás magával a parkolással történik, a parkolási díj meg nem fizetése kapcsán megállapítható "kárösszeg" ténylegesen nem azonos a büntetőjogi értelemben vett kárfogalommal, mivel a kár csak akkor azonosítható, ha tényszerűen megállapítható, hogy adott munkavállaló az esetben is ugyanott és annyi ideig parkolt volna, ha fizetnie kellett volna a parkolásért a teljes munkaideje alatt.”

8,8 milliárdot már kifizettek 2014 óta az e-jegyrendszerre. További 26,8 milliárdot terveznek még elkölteni, de akkor az optimista tervek szerint is csak 2020 végétől működhet a rendszer. 400 millióból meg lehetne valósítani a fapados verziót, ami a legtöbb problémát szinte azonnal orvosolná. Bécs, Berlin és Prága simán megoldotta. Budapest még a fejlődő országoktól is alaposan le van maradva.

Másfél évtizede húzódik az új budapesti tömegközlekedési jegyrendszer kiépítése. A projekt 2014-ben indult újra, 29 milliárdos becsült költséggel, 2017-es átadással. Jelenleg 34,6 milliárdnál tartunk, de a 2018 végi, módosított határidőt sem lehet tartani. Bár még nem működik a rendszer, 5 milliárd forintot már kifizetett a BKK a fővállalkozónak, a felvett hitel pedig ketyeg. Ha mégis elkészül, ez a rendszer sem fogja megoldani a Budapest-régió évtizedek óta fennálló tarifakezelési problémáit. Cikksorotzatunk első részéből kiderül, mi a célja a projektnek, és hogyan nyerte el a kivitelezést, egy olyan német cég, amelynek egyáltalán nincs tapasztalata ilyen volumenű munkában.

Pompás ünnepség volt 2015 májusában Kunszentmártonban a Szoljon szerint, amikor átadták a megszépült vasútállomás épületét. A MÁV vezetése akkor még további fejlesztéseket is ígért, aminek mindenki nagyon örült. Aztán eljött a tél, és az öröm elillant, mert ugyan már ekkor is készen volt, az utasok előtt nem nyitották meg a fűtött várótermet.

Kíváncsiak voltunk, hogy mennyi pénze megy el erre a magyar államnak. A Wizz Air-től is szerettünk volna információkat kérni, de nem adtak. Három hét alatt összesen annyit árultak eli, hogy a járatok a várakozásoknak megfelelően teljesítenek, és a tiranai, podgoricai és szkopjei járatok gyakoriságát az indulás óta meg is növelték. Szerintük van rá esély, hogy a 4 éves támogatási időszak lejártával mind az 5 nyugat-balkáni útvonal tisztán üzleti alapon üzemeltethető lesz.

Az a 4-es metró építésénél kiderült, hogy Magyarország egyelőre nem tud új metrót építeni. A 3-as metró felújításának küszöbén már az is egyértelműen látszik, hogy nemhogy egy újjal, de egy meglévővel sem tud mit kezdeni.

Elképesztő fordulatot vett a Magyar Buszgyártás Szent Ügye a napokban. A hírről az Omnibusz blog számolt be:

Egy hónappal ezelőtt az állam elkezdte felvásárolni a régóta dédelgetett dél-budai szuperkórház helyszínéül kinézett telkeket. A nyolc ingatlan közül a négy legjelentősebbet egy Fidesz-közeli vállalkozótól, Tamás Lászlótól.

Könnyen meglepődhetett a budapesti utas, aki hisz a BKK híreinek: 2015-ben azt olvashattuk, hogy „befejeződött az 1-es és 3-as villamos felújítása”, idén nyáron mégis fél hónapig buszozni kell a Puskás Ferenc Stadion és a Népliget között. Szemfülesek persze kiszúrhatták volna annak idején a részletes ismertetőkből, hogy a Puskás Ferenc Stadiontól a Lágymányosi-hídig hozzá sem nyúltak a pályához.

Csalás és sikkasztás miatt emelt vádat a Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség egy buszsofőrrel szemben, aki az utasoktól beszedett pénzt úgy titkolta el, hogy egy másik járatra szóló jegykiadó automatából adott ki jegyet, eltitkolva ezzel a bevételt a távolsági utakat szervező vállalattól. Három hétig tolta a csalást, 230 ezer forintot kasszírozott vele, aztán bukott.