language

Lapok:

Intézmények:

Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. highlight_off

Kapcsolódó szervezetek:

444

Az online lapot 2013. április 29-én alapította Uj Péter, az index.hu egykori főszerkesztője több volt munkatársával együtt. Uj jelenleg is a portál főszerkesztője.  A 444 tulajdonosa és kiadója a Magyar Jeti Zrt., amelynek Kardos Gábor a vezérigazgatója, operatív vezetője Fenyő Balázs István. A 444 liberális, erőteljesen kormánykritikus internetes portálként definiálja önmagát, sokszor humoros és önirónikus tartalmakkal. 2014-ben az Open Society Foundation-től 10 millió forintos támogatást nyertek el, amiből 14! nevű választásfigyelő mobilos alkalmazást fejlesztették. 2017 óta adományokkal is lehet munkájukat segíteni. 

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [18]  Oldalak:   <<  <  1 2

Élőben nézhetjük végig, ahogy milliárdokat veszíthet a magyar állam egy árverésen

Szombat estig lehet licitálni egy állami tulajdonban lévő, nagyon exluzív helyen lévő épületre, és az ár nagyon alacsonyról indul. Ráadásul csak akkor nem veszítenek a magyar adófizetők milliárdokat, ha kb. ezerszer licitálnak a befektetők.

Szorítsunk együtt, hogy ne veszítsünk milliárdokat a Four Seasons mögötti irodaházon!

Az állami vagyonkezelő 2,77 milliárdos kikiáltási áron bocsátott árverésre egy ingatlant – a Zrínyi utcai OGYÉI-t, rögtön a Four Seasons mögött, az Ötkerttel szemben –, amit ingatlanszakértők szerint ennek a háromszorosáért is simán el lehetne adni. Ötmilliónként ugrik a licit, szóval nagy licitálás kellene ahhoz, hogy az adófizetők ne veszítsenek a csomó pénzt – de mindannyiunk érdeke, hogy jó magasra menjen fel az ár. Az árverés szombat este 9-kor zárul, lássuk a hajrát!

Így keress egy év alatt 3 milliárd forintot

Sok pénzt keresni ezen a világon a legegyszerűbben úgy lehet, ha valamit olcsón veszünk meg, majd drágán adjuk el. Ezt meg lehet csinálni úgy, hogy az embernek szerencséje van, és egy dolog értéke épp akkor nő meg, mikor a tulajdonunkban van. Az is lehet, hogy az üzleti érzékünk jobb a többi embernél, és mindenkinél hamarabb rájövünk, hogy valaminek nőni fog a jövőben az ára, ezért megvesszük, hogy később drágábban adhassuk el.

Amikor az FHB visszavette harmincmilliárdos kötvényét, Seszták miniszter úgy döntött, hogy [minősített adat]

Amikor Spéder Zoltán még nem volt kegyvesztett, akkor bankja, az FHB számos alkalommal nagy segítséget kapott a most kormányzó rezsimtől. Az egyik ilyen alkalom az volt, amikor 2012 végén valamilyen rejtélyes befektető megvásárolt (lejegyzett) a banktól egy harminc milliárd forintos kötvényt. Ez a híres-hírhedt XS0867086042 ISIN kódú értékpapír.

Az adófizetőknek semmi köze hozzá, hogy a kormány kisegíti-e a haverjait közpénzből

A 444 írt először hosszan azokról a rejtélyes kötvényekről, amiket 2012-ben adott el az FHB Nyrt. rejtélyes „külföldi” befektetőknek. Rengeteg jel mutat arra, hogy ez a „külföldi” befektető igazából a magyar állam. Viszont ha tényleg a magyar állam vagy valamelyik cége vette meg a papírokat, akkor az állami vezetőknek, a pénzügyi felügyeletnek és az FHB igazgatóságának is, legalább az EU előtt kellene elszámolnia, és tisztázni, hogy ez akkor tényleg tiltott állami támogatás, és tényleg a befektetők megtévesztése volt-e, na meg hogy megfelelően gazdálkodtak-e az állami vagyonnal, amikor úgy döntöttek (ha úgy döntöttek), hogy az FHB-t segítik ki belőle.

A magyar adófizetők eddig legalább 913 millió forintot buktak azon, hogy Orbán megharagudott Spéder Zoltánra

A kormány ezen a héten vetette be a nehéztüzérséget a Spéder Zoltán ellen vívott, legújabb magyar oligarchaháborúban. Azaz nem háború ez, inkább leszámolás: Spéder nem is nagyon tud mit tenni. A gond csak az, hogy ezen is az adófizetők buknak, eddig legalább 913 290 525 forintot.

Elindult a nagy magyar bankárháború

Spéder az FHB élén az elmúlt években a kormány és személyesen Orbán Viktor teljes támogatásával vezényelte a takarékintegrációt, és a posta meg az FHB közeledését. A Takarékbank, a takarékintegrációt irányító SZHISZ és a Magyar Posta vezető posztjaira Spéder korábbi FHB-s munkatársai kerültek, majd egyre jobban összefonódott a három szervezet, az FHB-csoport cégei pedig több ponton is meglékelték a rendszert és pénzt szivattyúztak ki belőle.

2015-ben már nyilvános is lehet a 2005-ös buszbeszerzés anomáliáiról szóló 2010-es jelentés

A K-Monitor és a TASZ jogerősen is pert nyert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellen, nyilvánosságra kell hozni a botrányos busztenderről készült vizsgálat jelentését.
Találatok: [18]  Oldalak:   <<  <  1 2