K-Monitor Adatbázis

Többen találkozhattatok azzal a gyakorlattal, hogy az adatigénylés teljesítését az adatgazdánál rendszeresített formanyomtatvány kitöltéséhez kötik. Legutóbb a Pécsi Önkormányzat ilyen tartalmú szabályzatával kapcsolatban fordult hozzánk egy adatigénylő. Az ilyen gyakorlat egyértelműen jogsértő, röviden indokoljuk, miért.

Baán László főigazgató mai döntése alapján azonban az intézmény magára vállalja azt a prognosztizálhatóan több száz órás többletmunka terhet, amely a kért adatok – feldolgozható formában történő – rendelkezésre bocsátáshoz szükséges.

A Forbes magazin a TASZ segítségével beperelte a Magyar Fejlesztési Bankbot (MFB), mert az újságírói megkeresésre nem adta ki a Jeremie-alapkezelői pályázatok nyertes anyagait banktitokra hivatkozva. A bíróság most kimondta, hogy az adatokat ki kell adni. A programban startupoknak összesen 107 milliárdnyi EU-s pénz biztosítottak, 30 százalékos önrész mellett.

Hamarosan megtudhatjuk, hogyan sáfárkodtak a rájuk bízott milliárdokkal az MNB alapítványai, a jegybank ugyanis másodfokon is pert vesztett a szocialisták ellen, az egyik alapítványnak záros határidőn belül kell adnia a rejtegetett adatokat. Nem sokára pedig a többi alapítvány esetében is jogerős döntés születhet.

A hazai gazdaságtudományi felsőoktatást, a tudományos szabadságot és az oktatás-kutatás autonómiáját félti a jegybanki Pallas Athéné-alapítványoktól a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Bizottsága. A kormányzati felelősöket és az MTA vezetését is megszólító állásfoglalás kifogásolja azt is, hogy a több száz milliárd közpénzzel kistafírozott az MNB-s alapítványok úgy okoznak károkat a felsőoktatási intézményrendszernek, hogy teljesen átláthatatlanul és ellenőrizhetetlenül működnek. Ez utóbbira a legfrissebb bizonyíték, hogy az alapítványok annak ellenére sem adják ki a kért adatokat a Világgazdaság újságírójának, hogy jogerősen erre kötelezte őket egy jogerős, végrehajtásában sem felfüggesztett ítélet.

Havonta negyedmilliárd megy el a kereskedőházak terjeszkedő rendszerére. Az eredmények egyelőre haloványak, persze van, aki így is jól jár. Többek között az Orbán családnak nem is­meretlen jordániai (migráns, ah, borzalom!) család vagy egy ­Matolcsy-rokon.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara arra hivatkozva kért 3-5 millió forintot az RTL Híradótól annak megismerésére, hogy mire költik a kamarai hozzájárulást, hogy a kérés teljesítéséhez 2-3 munkatárs kéthónapos munkája szükséges, ez pedig éppen ennyibe kerül.

Az elmúlt években Kovács Ákos cégei több tízmillió forintra szerződtek állami szereplőkkel, illetve állami támogatáshoz is jutott a zenész. Az MSZP közérdekű adatigénylésben kereste meg a kormányt, hogy az eltelt öt évben pontosan milyen tevékenységért mennyi közpénzhez juthatott a zenész és cégei.

A bíróság kimondta: a jegybank kecskeméti Pallas Athéné alapítványa közfeladatot ellátó szerv, melynek vagyona nemzeti vagyon, a gazdálkodásával kapcsolatos adatok ezért közérdekű adatok. Az alapítvány elvben 15 napon belül köteles lenne kiadni a lapunk által igényelt adatokat. Az ítélet azonban nem jogerős.

Az Együtt Szijjártó Pétert kérdezi, valamint kikéri a MEHIB és az Eximbank szerződéseit: ugyanis úgy sejtik állami kölcsönből vehette meg Andy Vajna a TV2-t. Szigetvári Viktor pártelnök szerint végre ki kell deríteni, hogy állami pénzből épül-e a fideszes médiabirodalom.