language

Személyek:

Orbán Viktor highlight_off

Helyek:

Fejér megye highlight_off

Orbán Viktor

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, GáspárRáhelSára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [134]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

A felcsúti lesz a fociakadémiák akadémiája

Titkolt összegeket áldozva rá új központokat jelölt ki a kormány három sportág utánpótlás-nevelésének a támogatására. Erre papíron már így is rengeteg pénz ment el, a jelek szerint nem túl hatékonyan, a külföldről érkező edzők szerint ugyanis továbbra is ez a magyar labdarúgás gyenge pontja.

Szombathelytől Csíkszeredáig: közel 20 focicsapat van már Mészáros Lőrinc köreiben

A DVTK tulajdonosváltásával már az NB I. harmadához köze van az ország leggazdagabb emberének, de az alacsonyabb osztályokban és a határon túl is könnyű belefutni Mészáros Lőrinc jelenlétébe.

Egy éve akarták befejezni, most újabb közpénz-milliárdokat kapott a felcsúti sportszálló

Az épülő ifjúsági sportszálláshely harmadik ütemére kért újabb tao-támogatást a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, pedig az már három éve is szerepelt a fejlesztési programjában.

„Drága, ne próbálkozzon, mert fogy a türelmem” – Orbán apját kérdeztük az állami megbízásairól

November első keddjén, a kora délelőtti órákban fordultunk be a gánti dolomitbánya melletti parkolóba. A portán elmondtuk, hogy a bányacég tulajdonosával szeretnénk beszélni. Alig telt el egy perc, mire kinyílt a porta melletti ajtó: fekete pulóverben, az arcán sebészi maszkkal és a homlokára tolt szemüveggel lépett ki elénk idősebb Orbán Győző, a miniszterelnök édesapja.

Orbán falujába és Mészáros-féle kempingre is jut a titokban osztott állami pénzből

Ha lehet, még átláthatatlanabbá tette a Magyar Turisztikai Ügynökség a Kisfaludy-programban kifizetett vissza nem térítendő állami támogatások nyilvántartását. A kormányzati felügyelet alatt működő szervezet úgy alakította át a turisztikai program honlapját, hogy az eddiginél is követhetetlenebbé váltak a kifizetések adatai. Így nem derül ki például az sem, hogy a nyertesek pontosan melyik pályázaton indultak, csupán az, hogy melyik évben. A kevert listákban találhatók meg azok is, akik a 24.hu által felderített titkolt közpénzcsap révén jutottak állami százmilliókhoz. Az utóbbiak köre ugyanakkor bővült, kiderült, hogy Felcsút „egyedi döntés” alapján csaknem másfél milliárd forinthoz jutott.

3 milliárd forint extra taót zsebelt be közvetlenül a veszélyhelyzet kihirdetése előtt Orbán fociakadémiája

Még májusban jelent meg a hír, hogy ez év márciusában plusz 200 millió forint tao-támogatást kért és kapott Orbán Viktor felcsúti focialapítványa. Már akkor is gyanúsnak tűnhetett, hogyha taózásról van szó, a Felcsút nem százmilliókkal gurigázik. Ezúttal sem így történt. Úgyhogy rögvest oszlassuk is el ezt a felcsútiakra nézve mélyen sértő félreértést. Orbán alapítványa március 9-én nem 200 millió forint, hanem összesen közel 3 milliárd 280 millió forint tao-támogatást kapott.

Idén sem marad milliárdos nagyságrendű közpénz nélkül a felcsúti fociakadémia

Várhatóan idén is az Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak juthat a legtöbb közpénz a labdarúgással foglalkozó szervezetek közül. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) adatbázisa szerint a felcsúti akadémia számára ezúttal 1,12 milliárd forintos tao-támogatást hagytak jóvá, azaz ekkora összeget fizethetnek a baráti cégek adójukból a költségvetés helyett a politikai okokból fontos alapítványnak.

Új területen robbanthat Orbán Viktor családja

Majdnem 23 hektárnyi területen kapott kutatási engedélyt Orbán Győző bányászati cége a Fejér megyei Gánt közelében a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ) adatbázisa szerint. A közigazgatásilag a szomszédos településhez, Zámolyhoz tartozó, jelenleg többnyire még zöld területekre a miniszterelnök édesapjának tulajdonában álló Gánt Kő Kft. februárban szerezte meg az engedélyt, amely alapján 2023-ig kereshet dolomitot a térségben.

Nagyszabású építkezések kezdődtek az Orbán család hatvanpusztai majorságán

Hadházy Ákos független képviselő nemrég berepült az Orbán család az Alcsútdobozon található hatvanpusztai majorsága fölé, és azt látta, hogy nincs minden a megszokott helyén, ugyanis a birtokon éppen nagy építkezések zajlanak. A területet a miniszterelnök apjának korábbi ingatlanos cége, a CZG Ingatlanforgalmazó Kft. 2011-ben vette meg, hogy utána 10 évre bérbeadja Mészáros Lőrincnek, aki előre kifizette a bérleti díjat. Aztán Orbán Győző idén megszüntette a céget.
Találatok: [134]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>