language

Személyek:

Orbán Viktor highlight_off
Lánczi Tamás highlight_off

Orbán Viktor

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, GáspárRáhelSára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.

Lánczi Tamás

Lánczi Tamás (1978-) magyar politológus. Édesapja, Lánczi András filozófus, Orbán Viktor beszédírója. A miniszterelnök a 2024-től felálló Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének kérte fel. A Hivatal vezetőjeként Lánczi munkáját kutatóintézet segíti, mentelmi jog védi, fizetése közel ötmillió forint.

Lánczi tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karon végezte, ahol 2003-ban szerzett diplomát politológiából. Ezt követően a Századvég Alapítványnál dolgozott. 2008-ban a tanácsadói testületében volt amerikai törvényhozókat, nagyköveteket felsorakoztató, amerikai NGO, az American Council of Youth Political Leaders (ACYPL) programjában vett részt. 

A második Orbán-kormányban 2010-től 2011-ig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkáraként Navracsics Tibor miniszteri kabinetfőnöke volt. Ezt követően 2012-től visszatért a Századvéghez. 2015.06.09.-től a Danube Business Consulting Ltd. Londonban bejegyzett, Habony Árpádhoz köthető cég igazgatója.

2017 februárjától 2019. márciusáig a Figyelő című hetilap főszerkesztője volt. Nagy felháborodást váltott ki a Figyelő 2018/15. lapszámában megjelent lista, amiben név szerint soroltak fel "Soros-zsoldosnak" kikiáltott magánszemélyeket (köztük már elhunyt személyeket), oktatókat, újságírókat és civil szervezeteket. Ezzel párhuzamosan a közmédia online felületén Mozgástér néven politikai publicisztikai blogot vezet. Feltételezések szerint a Schmidt Mária és Liszkay Gábor közötti konfliktusok, valamit a Figyelő csökkenő eladási számai vezethettek ahhoz, hogy 2019 márciusában Lánczi Tamást leváltották a főszerkesztői pozícióból.

Ezt követően a Schmidt Máriához köthető XXI. század Intézet igazgatója, majd az MTVA online igazgatója, és műsorvezetője. Elemzéseiben, riportjaiban a kormányzati kommunikációs irányvonallal összhangban, arra ráerősítve értelmezi a magyar és nemzetközi politikai fejleményeket.

A 2010 után állami segítséggel jelentős profitot termelő, monopol helyzetú Dohányboltellátó (ODBE) létrehozásával párhuzamosan Lánczi 2015 és 2018 között az abban tulajdonos British American Tobacco (BAT) felügyelőbizottsági tagja volt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1]  Oldalak:   1

Ez nem újságírás, ez politikai nehézfegyverzet

Orbán Viktor több tízmilliárd forint közpénzből építtetett új médiabirodalmat a választásokra készülő Fidesznek azután, hogy összeveszett Simicska Lajossal. Az új csatornák Habony Árpád és Rogán Antal politikai irányítása alatt állnak. A szerkesztőségek tőlük kapják meg a legfontosabb, kritika nélkül közvetítendő politikai üzeneteket. A kormány propagandára és ellenfelei lejáratására is használja az új médiabirodalmát, sokkal hatékonyabban és intenzívebben bármelyik elődjénél. A több száz újságból, weboldalakból, tévékből, rádiókból, médiaügynökségekből álló kiterjedt hálózat, illetve az azt vezénylő politikai akarat célja, hogy végleg átalakítsa a hazai nyilvánosságot. Ennek érdekében a Fidesz új médiaháborút indított minden olyan kritikus sajtóorgánum ellen, amit nem tud a befolyása alá vonni.
Találatok: [1]  Oldalak:   1