language

Személyek:

Orbán Viktor highlight_off

Kulcsszavak:

mezőgazdaság highlight_off

Orbán Viktor

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, GáspárRáhelSára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [80]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8   >  >>

Ahova benyomul, ott fű nem terem

Annyira lóg ki az érdektelen és unalmas fideszes káderek sorából, amennyire csak lehetséges, de nem a lojalitás hiányával, hanem különleges bölcsész-intellektusával, amit agrárvállalkozóként és politikusként is megőrzött. Talán épp ez lehet a szexepilje, ami miatt páratlan kommunikációs baklövései és a környezetébe áramló gyanús közpénz-százmilliók ellenére Orbán Viktor nem engedi el a kezét. Portré a magyar kultúrpolitika uráról, L. Simon Lászlóról, aki megtanulta, hogy nem az erkölcsi érzék viszi ki az embert a panelből.

„Az nem bűn, ha valaki rokon” – disznóvágáson jártunk Mészáros Lőrinccel

Mészáros Lőrinc számára dilemma volt, hogy vásároljon-e földeket az árveréseken, mert az állam drágán méri a hektárokat. Majd arra jutott, hogy több mint egymilliárd forintot szán erre a célra. Mészáros Lőrinc, az ország talán legnehezebben megszólaltatható, de leggyorsabban gazdagodó polgármestere egyetlen terület, a Kajászó környéki 400 hektáros parcella megvételéről tett le, viszont az összes Alcsútdoboz környéki földet meg akarja szerezni. Orbán Viktor gyerekkori jó barátja azonban még mindig nem érzi magát oligarchának.

Ezért nem érdemes összeveszni Orbán Viktorral

Az Orbán–Simicska-háború első fejezete lezárult azzal, hogy az üzletember cégei nemigen jutnak már megrendelésekhez közpénzből, a hozzá közel állókat pedig eltávolították az állami posztokról. Most körvonalazódik a második kör: már meglévő szerződéseket, érdekeltségeket mondanak fel vagy lehetetlenítenek el a döntéshozók, ezzel onnan is kiszorítva Simicskát, ahol elvileg évtizedekre biztos helye volt.

Az Orbán család esete a földprivatizációval

Napra pontosan tíz évvel ezelőtt került pont „Az Orbán család állami forrásból történő gazdagodása, különös tekintettel a szőlőbirtokokra” elnevezésű parlamenti vizsgálóbizottság részjelentésére. A dokumentum, amelyből alább idézeteket közlünk, ma is aktuális megállapításokat tartalmaz az állami vagyon politikus-közelbe kerülésének technikáiról.

Tíz csapás

Nincs már olyan szektor, ahol ne folyna gőzerővel a nagyvállalkozó visszaszorítása. A módszerek nem sokat változtak: nagyjából ugyanazokat a jogi csavarokat fordítják ellene, amelyek hosszú időn keresztül az érdekeltségeinek kedveztek.

Lengyel L. László: Mi lehet még Simicska tarsolyában? Piszkos játszmák a Fidesz-közeli hatalmi harcban

Látványos terepen lángolt fel a hatalmi harc az egykori tótum-faktum, Simicska Lajos és Orbán új kedvencei között. Várható, hogy a volt bizalmas barát további kellemetlen meglepetésekkel tör majd borsot egykori szobatársa orra alá.

Együtt: nincs szükség az állami földek eladására

Az Együtt elutasítja a tervezett állami földértékesítési pályázatokat, ahogy korábban a földbérleti pályázatokat is elutasította, mert azokra semmi szükség nincs - mondta Szigetvári Viktor pártelnök vasárnap Felcsúton.
Találatok: [80]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8   >  >>