language

Személyek:

Orbán Viktor highlight_off

Kulcsszavak:

mezőgazdaság highlight_off

Orbán Viktor

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, GáspárRáhelSára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [82]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9   >  >>

Kormányzati atyafiság: a Tisza-tónál terjeszkedik a Kékessy-Lipcsey família

Az Orbán Viktorral közeli kapcsolatot ápoló Kékessy-család érdekköreiből álló szövevényes hálózat fonja át Tiszafüred környékét. Bemutatjuk Garancsi István mezőgazdászt, és azt, ahogy a Fidesz a Hunvald-per egyik el nem ítélt vádlottjából magas rangú állami vezetőt csinált.

Névsor csata után – kik maradtak pozícióban Simicska Lajos emberei közül?

Sokan találgatják mostanában a Simicska Lajos és Orbán Viktor közti konfliktus lehetséges kimenetelét. Összeállításunkból az derül ki, hogy ez a háború, legalábbis az állami és uniós források feletti befolyás tekintetében, már eldőlt. A 2012-ben a Simicska Lajos vagy Nyerges Zsolt érdekköréhez tartozóként azonosított vezető beosztású tisztviselők háromnegyedét mára eltávolították abból a pozícióból, ahová a 2010-es kormányváltást követően kerültek.

1500 hektár föld pályázat nélkül Simicskáéknak

Győzött a Blikk! A Földművelésügyi Minisztérium ugyanis rendelkezésünkre bocsátotta a pályázat nélkül kiadott állami földek és használóik listáját, amelyet lapunk újságírója, Kozák Dániel perelt ki a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől (NFA).

A Jóisten meg Orbán Viktor

A Népszabadság leggazdagabb magyar üzletembereket összegyűjtő TOP 150-es idei listáján igazán pompásan teljesített Mészáros Lőrinc. A felcsúti vállalkozó becsült vagyona erre az évre már 8,4 milliárd forintra hízott, azt követően, hogy a pénzügyi mérlegen tavaly még „csupán” 6,9 milliárd forint állt. Utóbbi számokból kiderül, hogy az Orbán Viktorral szoros kapcsolatot ápoló Mészáros mára a hazai nagyvállalkozói kör szűk elitjébe küzdötte fel magát.

Mészáros az egymilliárdról: „Nem tudom fejben tartani”

Nem felejtette ki vagyonnyilatkozatából Mészáros Lőrinc az idén felvett 1 milliárd 27 millió forintos osztalékát, csak rossz adatot írt be – ezt nyilatkozta a felcsúti polgármester. Ez a magyarázat sem stimmel, Mészáros lapunknak 926 milliós tavalyi osztalékról beszélt, de a vagyonnyilatkozatában ehelyett 943 millió szerepelt, ezt húzta át, s javította több mint egymilliárdra.

Az NNI sem boldogult a csabdi-tükröspusztai falopással

A természetkárosítás gyanújával indult eljárást 2014. május 22-én megszüntette a Nemzeti Nyomozó Iroda, míg a falopás ügyében az eljárás felfüggesztéséről határozott – ezt a szűkszavú írásos választ kaptuk a rendőrség sajtószolgálatától arra a kérdésünkre, hol tart a nyomozás a Tiborcz-birtok tőszomszédágában a múlt év elején történt falopás ügyében.

Ellenzék alakult Felcsúton – Munkásai mennek neki Mészáros Lőrincnek

Egy E14–PM-s csoportot alapítottak a Fejér megyei faluban. A környékről eddig kéttucatnyian csatlakoztak az ellenzéki maghoz, amelynek vezetője az a Váradi András, akit Mészáros Lőrinc terjeszkedése küldött padlóra. A korábbi felcsúti polgármester az LMP színeiben indul.

Gyurcsány Orbán zsebében kotorász

Gyurcsány Ferenc vasárnap tette közzé négypontos írását, amiben azt firtatja, hogyan és mennyire gazdagodhatott meg a miniszterelnök, Orbán Viktor.
Találatok: [82]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9   >  >>