language

Személyek:

Orbán Viktor highlight_off

Kulcsszavak:

útépítés highlight_off

Orbán Viktor

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, GáspárRáhelSára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [48]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5   >  >>

Ezért nem érdemes összeveszni Orbán Viktorral

Az Orbán–Simicska-háború első fejezete lezárult azzal, hogy az üzletember cégei nemigen jutnak már megrendelésekhez közpénzből, a hozzá közel állókat pedig eltávolították az állami posztokról. Most körvonalazódik a második kör: már meglévő szerződéseket, érdekeltségeket mondanak fel vagy lehetetlenítenek el a döntéshozók, ezzel onnan is kiszorítva Simicskát, ahol elvileg évtizedekre biztos helye volt.

Útszélen hagyott hősök

Orbán–Simicska háború? Európai Unió kontra magyar kormány? Milliárdok repkednek, forintokat vetnek össze kilométerekkel, miközben áll az M4-es autópálya építése. Félve és többnyire név nélkül beszélnek sorsukról azok az Abony és Fegyvernek között élő kétkezi munkások, akik azt remélték, hogy lesz munka és megélhetés.

Itt az újabb kormányzati pénzszórás - Orbánt nem érdeklik a szakértők

A következő szűk három évben akár 600 milliárd forintot is elköltene a kormány olyan autóutak építésre, amelyek létjogosultságát a forgalmi adatok egyáltalán nem indokolják. Maga a fejlesztéseket bejelentő kormányfő is elismerte, hogy a szakértők szerint az útprogram nettó pénzszórás, ennek ellenére a következő választási kampányra el kell készülnie ezeknek az utaknak.

Debreceni kiskörút: drágább, mint az M4-es

Ha a kormány le tudta állítani az M4-es autópálya építését, mert gyanúsan sokba került, akkor le kellene állítani a debreceni kiskörút továbbépítését is, mert ott egy 530 méteres szakaszt 2,1 milliárdért építenek meg. Vagyis drágábban, mint a kifogásolt M4-est – közölték a DK helyi politikusai.

"Kiszáradhat" a Közgép az Orbán-Simicska háború miatt?

Végső fázisához ért az Orbán-Simicska háború - legalábbis a Figyelő cikke szerint. A lap azt írja: a mostani helyzetnek a Közgép lehet az egyik nagy vesztese: akár már jövőre lejtőre kerülhet. Brückner Gergely, a lap főmunkatársa szerint: a Közgép olyan területen működik, ahol az állami, önkormányzati megrendelések nélkül nem lehet hosszú távon megélni, így a cég "kiszáradhat". Részletek a videóban.

Hazugsággal kikövezett tévút - M4: negyvenmilliárd a szélbe

Tízmilliárdokat bukik az állam azzal, hogy végleg elzavarta Simicskáékat és a többi útépítő nagyvállalkozást az M4-es Abony és Fegyvernek között épülő szakaszáról. Lázár Jánosékat az sem zavarja, hogy folyamatosan egymásnak ellentmondó állításokkal próbálták igazolni e döntést.

Pár év alatt úthengert gyúrtak a játékdömperből

Bár az Orbán–Simicska-háború csak a harmadik Orbán-kormány megalakulása idején vált láthatóvá, annak kiváltó oka távolról sem csak a reklámadó volt. Az építőiparban már 2012-ben komoly pofont kapott Simicska cége, amikor alulmaradt egy fontos tenderen.
Találatok: [48]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5   >  >>