K-Monitor Adatbázis

Mindenki tudja, hogy hazánkban mindenki korrupt, és mindenki tenni is akar ez ellen - már amíg őt magát nem érinti -, mégis csak most, a válságkor jutottunk el odáig, hogy ez ellen komolyan fel is akarjunk lépni.

Egyszer volt, hol nem volt, hogy az elmúlt fertály esztendőben egyes krónikák foglalkoztak a képviselői tiszteletdíjak kérdésével, amelyből sok minden kiderült, néhány dolog azonban nem.

A vezető pozíciót betöltő női köztisztviselők kevésbé korruptak, mint férfi kollégáik – derül ki egy Finnországban készült felmérésből, illetve ezt támasztja alá egy korábbi, a Világbank által készített tanulmány is.

A parlamenti kispártok a vesztesei az Alkotmánybíróság által kikényszerített hétfői törvénymódosításnak, ami átrendezi a pártalapítványi pénzek elosztását.

A Transparency International felmérése szerint a korrupció mértékét tekintve Magyarország az elmúlt években visszacsúszott a kelet-közép-európai államok átlagos szintjére.

Igazolhatóak-e az állam titkai? Nyugtalanító kérdés. Mintha az európai gondolkodásban a felvilágosodás óta mindenekelőtt a szuverének titkai állnának a harmónia, az örök béke útjában.

Jogszabályi háttér tekintetében Magyarország jó úton halad afelé, hogy megfeleljen az ENSZ korrupció elleni egyezményének.

Nehéz pontosan megítélni, vajon növekszik-e a korrupció itthon és világszerte. De az biztos, hogy a jelenlegi mértéke jelentős kihívást jelent mind a vállalatok, mind a törvényhozók számára.

Egy 34 országra kiterjedő felmérésben a vállalati vezetők 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elterjedt jelenség a korrupció.

A magyar vállalatvezetők 38 százaléka szerint elterjedt a vesztegetés és a korrupció az üzleti gyakorlatban. Ugyanakkor minden hatodik megkérdezett véli úgy, hogy vesztett már el üzletet a versenytárs korrupt viselkedése miatt - áll az Ernst&Young nemzetközi felmérésben.