K-Monitor Adatbázis

Nem vicc, a közbeszerzési pályázatba beleírták, hogy ha nem gyűlik össze elég taós pénz, akkor le kell fújni az egészet. Elsőre még becsült ár sem volt, majd lett, de az meg egymilliárddal megdrágult. Mégis összegyűlt a kívánt összeg, úgyhogy jöhet a menet.

Már Brüsszelben is drágállják a magyar útépítéseket, annyira, hogy némelyik beruházást vissza is dobta az Európai Bizottság (EB) – értesült a 24.hu. Ha nem sikerül aládúcolni alapos számításokkal, akkor nem fogja finanszírozni az unió sem az M4-es autópálya Berettyóújfalu–országhatár közötti szakaszát, sem az M35-ös sztráda 4-es főúttól Berettyóújfaluig és a 481-es útig történő megvalósítását – derül ki a támogatási kérelemre adott brüsszeli válaszokból. Pedig csak az említett két építkezésre összesen 160 milliárd forint támogatási igényt adott be a magyar kormány a múlt év végén.

Hatalmas a pörgés az Emberi Erőforrások Minisztériumában (EMMI): állítólag az alkalmazottak túlórában foglalkoznak a tao-iratokkal, amiket a szaktárcának a törvény szerint már napokkal ezelőtt ki kellett volna adnia. A Transparency International Magyarország (TI) még 2016-ban indított pert annak érdekében, hogy kiderüljön: mely cégek utalják az államkassza helyett társasági adójukat sportszervezeteknek és kiknél landol ez a pénz*. Az EMMI és a Nemzeti Gazdasági Minisztérium (NGM) elleni pert jogerősen megnyerték, és január 4-én a Kúria írásbeli ítélete is megérkezett, de a szaktárcák ennek ellenére nem adták ki az adatokat a tizenöt napos határidőn belül.

Mozgalmasan telt 2014 tavasza a miniszterelnök apja, Orbán Győző cégénél. Röviddel azután, hogy leszállított több száz tonna aknaelemet az Érden és környékén zajló csatornaépítéshez, a Dolomit Kft. belefogott két újabb projektbe is: a gánti telephelyről egyes teherautók a budapesti szennyvízberuházáshoz, mások ezzel párhuzamosan a Pest megyében fekvő, tápiómenti településekre kezdtek aknaelemeket szállítani.

2016 novemberében írtunk arról, hogy az M4-es autópálya Berettyóújfalu–Nagykereki (román országhatár) közötti szakaszának I. ütemére kiírt közbeszerzést nettó 15 milliárd forintos ajánlattal a Hódút Kft. és a Duna Aszfalt Kft. nyerte.

A Közbeszerzési Döntőbizottság múlt heti két határozatának értelmében most már biztos, hogy hiába támadta meg a korábbi döntést a Közgép, a Duna Aszfalt nevével fémjelzett társulás építheti majd az M4-es autópálya hosszabb szakaszát – írja a Dehir.

Az M44-es út Tiszakürt és Kondoros közötti szakaszának megépítésével elkezdődött a 2x2 sávos gyorsforgalmi út fejlesztése. A Békéscsaba és Kecskemét közötti mintegy 120 kilométeres útpálya 2022-re tervezett teljes kiépítése nettó 327 milliárd forintba kerül, ebből a most induló 61 kilométeres nyomvonal beruházásának költsége 144 milliárd forint - mondta Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikai ügyekért fellelős államtitkára az MTI szerint szerdán Kondoroson, mielőtt elhelyezte az új út alapkövét.

Megszülettek az első eredmények a Nemzeti Fejlesztési Programiroda 420 milliárd forintos gigatenderén. A felcsúti polgármester cégén kívül megbízást kapott az EuroAszfalt Kft., Swietelsky, a Penta, és az A-Híd is. A Penta és az A-Híd két-két régióban, az EuroAszfalt háromban is nyert a térségenként 70 milliárd forintos keretösszegű közbeszerzéseken.

A munkát az A-Híd Zrt. és a V-Híd Zrt. végzi el nagyjából négy év alatt, a számlát – legalábbis részben biztosan – az EU állja.

A közbeszerzési pályázatoknál kegyvesztetté vált Közgép a konkurenciánál 25 milliárd forinttal olcsóbban építené meg az M4-es újabb szakaszát, a visszatéréshez egy erős olasz nagyvállalattal társult.