language

Akták:

A kormánykritikus civilek elleni kampány highlight_off

A kormánykritikus civilek elleni kampány

A kormánykritikus civilek elleni kampány

Orbán Viktor miniszterelnök 2016 végén nyilatkozatokban fenyegette meg azokat a már korábban is támadott kormánykritikus civileket, akik külföldi támogatásokból végzik a munkájukat, amellyel a kormány korrupciós ügyeit tárják fel. A 888.hu-nak adott interjújában arra utalt: 2017-ben a Kormány "fellázad" az ellen a vélt nemzetközi befolyásolási kísérlet ellen, amely mögött a magyar kormány nyilatkozataiban Soros György magyar származású amerikai üzletembert és alapítványát (Open Society Foundations) sejteti, és melynek "idegen ügynökei" az említett civil szervezetek, köztük a K-Monitor Független Korrupciófigyelő Iroda.

Január elején a kormány nyílt kommunikációs támadást indított: Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke sajtótájékoztatóján arról beszélt: "el kell takarítani" ezeket a szervezeteket, amelyre az amerikai választások után létrejött republikánus többség ad lehetőséget. 2017. márciusi Mandiner-interjújában az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet vádolta meg azzal, hogy a közhasznúsági jelentésében megjelöltnél "sokkal, de sokkal nagyobb lóvét” kapott Soros György alapítványaitól. Az EKINT az ügyben később pert nyert a politikussal szemben, akit a Fővárosi Ítélőtábla döntésében bocsánatkérésre és sérelemdíj megfizetésére kötelezett..

Később kormánypárti politikusok megerősítették azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a kormány vagyonnyilatkozat tételre kötelezné a civil szervezetek vezetőit – izraeli példára hivatkozva.

Áprilisban egy olyan javaslat került a Parlament elé, amely "külföldről finanszírozott szervezetként való regisztrálásra kötelezné a 7,2 millió forint feletti támogatást külföldi elnyerő alapítványokat és egyesületeket”. A tervezet ellen 248 szervezet tiltakozott, és több tízezren vettek részt a Hősök terén megrendezett tüntetésen is. Állásfoglalások: TASZ, Átlátszó, Helsinki, K-Monitor. 2017. június 13-án a törvényt az országgyűlés Fideszes többsége elfogadta.

Az Európai Unió Bíróságának 2020-as döntése értelmében uniós jogot sért a külföldről támogatott civileket nyilatkozattételre kötelező törvény. 2021 nyarán az országgyűlés – a régi visszavonása után – új civiltörvényt szavazott meg. Az új szabályozás szerint a 20 millió forintos mérlegfőösszeg fölötti szervezetekről évente jelentést készít az Állami Számvevőszék. Emellett az új törvény azt is előírta, hogy az alapítványoknak összeghatártól függetlenül fel kell tüntetniük adományozóikat közhasznúsági jelentésükben. Ezen a kitételen végül enyhített a kormány: ennek alapján 500 ezer forintos összeg alatt az adományozók megőrizhetik névtelenségüket.

Vélhetően az ellenséges politikai klíma hatására 2018-ban az OSF bezárta budapesti irodáját és Berlinbe költöztette át. 2023-ban jött a hír, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok kivonul az EU-ból és felfüggeszti az uniós országokban működő civil és jogvédő szervezetek támogatását.

Tudnivalók civil szervezetek számára a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényről (TASZ)

A miniszterelnök Norvég Alapból finanszírozott szervezetek ellen indított, konkrét visszélések feltárása nélkül zárult támadásáról itt gyűjtjük a cikkeket.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [115]  Oldalak:   <<  <  3 4 5 6 7 8 9 10 11 12   >  >>

Ez nem újságírás, ez politikai nehézfegyverzet

Orbán Viktor több tízmilliárd forint közpénzből építtetett új médiabirodalmat a választásokra készülő Fidesznek azután, hogy összeveszett Simicska Lajossal. Az új csatornák Habony Árpád és Rogán Antal politikai irányítása alatt állnak. A szerkesztőségek tőlük kapják meg a legfontosabb, kritika nélkül közvetítendő politikai üzeneteket. A kormány propagandára és ellenfelei lejáratására is használja az új médiabirodalmát, sokkal hatékonyabban és intenzívebben bármelyik elődjénél. A több száz újságból, weboldalakból, tévékből, rádiókból, médiaügynökségekből álló kiterjedt hálózat, illetve az azt vezénylő politikai akarat célja, hogy végleg átalakítsa a hazai nyilvánosságot. Ennek érdekében a Fidesz új médiaháborút indított minden olyan kritikus sajtóorgánum ellen, amit nem tud a befolyása alá vonni.

Útmutató az adatok közzétételéről és adatkérések megválaszolásáról civil szervezeteknek

A közérdekű ügyekkel foglalkozó civil szervezetek a magánautonómia keretében szerveződnek, de a nyilvánosság előtt végzik a tevékenységüket. Abban a nyilvános térben működnek, amelyben az emberek szabadon egyesülhetnek, eszméket cserélhetnek, megnyilatkozhatnak. A politikai nyilvánosságban való jelenlétük átlátható működést követel tőlük. Abban az esetben, ha a szervezet közpénzt használ fel, vagy részt vesz a közhatalom gyakorlásában, ezzel a tevékenységével összefüggésben az államhoz hasonló átláthatósági elvárásoknak is meg kell felelnie.

Leállhat a norvég program – Olav Berstad: Elfogadhatatlan, hogy ügynöknek minősítsék az általunk támogatott civileket

Oslo számára elfogadhatatlan, hogy külföldi ügynökként regisztrálják a Norvég Civil Támogatási Alap által segített szervezeteket. Egyebek mellett ezt mondta el Olav Berstad, Norvégia budapesti nagykövete azon a konferencián, amelyen a támogatási program most lezárult, második szakaszát értékelték. 2014-ben egész pályás letámadás indult az Ökotárs Alapítvány által vezetett konzorcium ellen – mint később kiderült, Orbán Viktor személyes utasítására. Volt rendőrségi erődemonstráció, adószám-felfüggesztés, lejárató sajtókampány. A vádak alaptalannak bizonyultak.

Kövér László átsiklott a lex CEU visszavonásáról szóló törvény felett

Április 13-án szocialista képviselők benyújtottak a parlamentnek egy törvényjavaslatot, „a Lex CEU eltörléséért” címmel. Arról szól, hogy vonja vissza a parlament azt a törvényt, ami teljesíthetetlen feltételekhez köti a CEU működését.

Felfedezhető az orosz minta a külföldről támogatott civil szervezetek regisztrációját előíró törvényjavaslatban

Több ponton is szó szerint egyezik a külföldi ügynökök kötelező regisztrációjáról szóló, 2012-ben elfogadott orosz törvénnyel a Fidesz vezető politikusai által benyújtott, a külföldről támogatott civil szervezetek kötelező regisztrációjáról szóló, azokat gyakorlatilag megbélyegző törvényjavaslat szövege, állította a törvényjavaslat szerdai parlamenti vitájában Szabó Szabolcs, az Együtt képviselője. "Egyszerűen be akarnak iktatni a magyar jogrendbe egy orosz törvényt. Szép. Rákosi Mátyás mind a tíz ujját megnyalta volna ezért" - mondta Szabó, aki kérésünkre elküldte, mely pontokon talált szövegszerű egyezéseket a magyar törvényjavaslat és az orosz törvény között.

Péterfalvi Attila: Lássuk a kormányközeli civilek támogatását is

Péterfalvi Attila egyetért azzal, hogy az átláthatóság érdekében jegyezni kell a külföldi támogatású civil szervezeteket, de a jelzést kiterjesztené a belföldi támogatással működő civil szervezetekre – a kormányzat, politikai párt vagy gazdasági szereplő által támogatott csoportokra is, írja az MTI.

Adatvédelmi Hatóság: A kormány által támogatott civilekre is vonatkozzon a törvény

Feladatköréből eljárva a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság (NAIH) áttekintette a civil szervezetek megbélyegzéséről szóló törvényt, a hatóság elnöke, Péterfalvi Attila az MTI-ben tette közzé ezzel kapcsolatos javaslatait.

Áder János aláírta a CEU-ellenes törvényt

A köztársasági elnök választhatott, hogy a CEU-t ellehetetlenítő törvényt, amit a Fidesz hatalmas nemzetközi tiltakozás ellenére vert át gyorsan a Parlamenten: aláírja, visszaküldi a parlamentnek újratárgyalásra, vagy az Alkotmánybíróságnak alkotmányossági felülvizsgálatra. Áder János döntött, és a hivatalos határidő szerinti utolsó napon, hétfőn aláírta a törvényt.
Találatok: [115]  Oldalak:   <<  <  3 4 5 6 7 8 9 10 11 12   >  >>