Akták: |
Egy hatalmas korrupciógyanús tétel volt a magyar egészségügy legnagyobb fejlesztése az elmúlt 20 évben
Hazánk volt az egyetlen régiós ország, ahol 2002 és 2019 között csökkent az állami egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya. Aztán jöttek a lélegeztetőgépek.
Kiszámolták, mennyivel költöttünk többet használhatatlan lélegeztetőgépekre, mint a britek
DK átnézte a Brit Nemzeti Számvevőszék jelentését. Ebből kiderült, hogy a brit kormány 2020 márciusában 750 darab ilyen lélegeztetőgépet vásárolt 2880 fontos (körülbelül 1,3 millió forint) darabáron - közölte a DK.
Az Orbán-kormány 2020 áprilisában 6258 kínai, köztük Shangrila 510 S gépet vásárolt, összesen 178 milliárd forintért, azaz egy gépért 21-szer többet fizettünk, mint a brit kormány.
A közel 70 milliós lakosságú Egyesült Királyság összesen 11 ezer lélegeztetőgépet vett 2020 őszéig, átszámítva 122 milliárd forintért. Magyarország ebben az időszakban 16 ezer gépet vett, összesen 300 milliárd forintért (UK: 11 millió 90 ezer forintos darabár, HUN: 18 millió 750 ezres darabár)
Indokolatlanul drágán vehette a veszélyes lélegeztetőgépeket a külügy a maláj szélhámostól
Súlyarányban Németországhoz képest tízszer drágábban vette a magyar állam a gépeket.
Halált is okozhatnak azok a lélegeztetőgépek, amelyekből tömegével vásárolt Magyarország
A MalaysiaNow cikke szerint azután vett belőle a magyar kormány több ezer darabot milliárdokért egy maláj üzletembertől, hogy brit orvosok figyelmeztettek a kínai berendezések veszélyeire.
A maláj oknyomozó portál cikkéből kiderül, hogy Vinod Sekhar segítségével összesen 6258 darab lélegeztetőgépet vásárolt a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium a két kínai típusból, mintegy 560 millió dollárért.
Rátette a kezét a lélegeztetőgép-beszerzéseket bonyolító kínai cég a váci ipari parkra
Novemberben derült ki, hogy 54 ezer négyzetméteren raktárkomplexumot épít a CECZ cégcsoport a Toperini Ipari Park területén. Arról azonban nem számoltak be, hogy megvásárolták az ipari parkot üzemeltető céget, és megszereztek legalább több mint 15 hektárnyi területet.
Vitatja az MNB megállapításait és pert indít a megbírságolt lélegeztetőgépbizniszes cég
Az OTT-ONE Nyrt. részvényeivel már tavaly április óta nem lehet kereskedni a tőzsdén.
111 millióra büntette a jegybank a lélegeztetőgép-beszerzésekben is érintett céget
111 millió forintos büntetést szabott ki a Magyar Nemzeti Bank a lélegeztetőgép-bizniszben is felbukkant OTT-One Nyrt.-re. Több hiányosságra és hibára hivatkozik a jegybank: bennfentes információ haladéktalan nyilvános közzétételére, illetve a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt is büntettek, emellett tiltott piaci manipuláció is felmerült.
Annyira speciálisak a lélegeztetőgépek, hogy 45 napig tart megmondani, milyenek
Tavaly augusztusban 295 millióért 11 lélegeztetőgépet vett az EMMI cége, ezek a Szent László Kórházba kerültek, miközben több mint 10 ezer raktárban porosodik. A Dél-Pesti Centrumkórház a cikk megjelenése után jelezte: ezek speciális gépek. Hogy milyenek, azt nem árulják el. A közadatigénylésünk megválaszolását a koronavírus 5. hullámára hivatkozva hosszabbították meg 45 napra.
Lélegeztetőgépeket vett az EMMI alá tartozó állami cég, miközben több mint 10 ezer volt raktáron
Intenzív terápiás berendezés és rendszer beszerzésére írt ki közbeszerzést az EMMI alá tartozó Központi Humánfejlesztési Nonprofit Kft. tavaly novemberben. Az eljárás során 11 lélegeztetőgépet is vettek egy bruttó 295 millió forintos csomag részeként. Tudható viszont, hogy már a kiírás pillanatában is az állam rendelkezésére állt több ezer lélegeztetőgép, így érdeklődtünk a minisztériumnál és az állami tulajdonú cégnél is, miért volt szükség újabbak vásárlására. Az érintettek megkeresésünkre nem válaszoltak. A gépek a Szent László Kórházba kerülnek az Egészséges Budapest Program keretében.
A lélegeztetőgépeket eladó maláj üzletember számláján is landolt pár milliárd forint a magyar külügytől
Hiába indított pert a Transparency International Magyarország a 180 milliárdos lélegeztetőgép-szerződés részleteiért, a Külgazdasági és Külügyminisztérium azt állítja, nem rögzítettek adatot arról, ki ellenőrizte, hogy egy maláj cég legyen a közvetítő, ki döntött a szerződésről, egyáltalán milyen kiválasztási eljárás volt. Az sem derült ki, hogy több millió dollárt miért nem a közvetítő cég, hanem a vezetője saját számlájára kellett utalni.
A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései
Vinod Sekhar
CSSM Co. Ltd.
GR Technologies
Havelock International Ltd.
Külgazdasági és Külügyminisztérium
Silk Road Development Fund Management Holding
adatigénylés
állami/önkormányzati szerződések
átláthatóság
covid-19
egészségügy
gazdálkodás
közbeszerzés
lélegeztetőgép
offshore
túlárazás / pénznyelő
Ázsia
Kína
Magyarország
Malajzia