K-Monitor Adatbázis

Minél előrébb halad a fideszes kémügy tárgyalása, annál kevésbé érthető a történet: az elsőrendű vádlott közeli ismerősei, munkatársai, sőt az egyik gyerekkori barátja sem tudott semmit sem az állítólagos kémkedésről, illetve szerintük semmi jele nem volt annak, hogy Maxin Norbert és társa külföldi szervekkel osztott meg az országot érintő bizalmas információkat.

Különös házkutatás, rosszul lefoglalt bűnjel és egy fura társaság. A múlt héten kezdte el tárgyalni a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa azt a zavaros ügyet, aminek a nyomozása során még az IMF budapesti képviselője is kémhistóriába keveredett.

Hétfőn kezdődik a parlament tavaszi szezonja, a tervezett napirend felkerült az Országgyűlés honlapjára. Ebben szúrtuk ki, hogy a képviselők szavazni fognak a fideszes Pócs János mentelmi jogáról, két ügyben is.

Az általa tett feljelentésben elindult nyomozásban tanúként hallgatták meg a múlt héten Horváth Andrást, az áfacsalási botrányt kirobbantó volt adóhivatali dolgozót. Ügyvédje az ellene folyó nyomozás és a házkutatás miatt panaszt tett, azt elutasították, erre felülbírálati kérelmet nyújtottak be a bírósághoz.

A főügyészség szerint nem azokkal a bűncselekményekkel gyanúsítható Horváth András, mint amikért a NAV feljelentette. Szerintük az információs rendszer megsértésének a gyanúja áll meg, ez két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

Újra kell tárgyalni az UD Zrt. vagyonvédelmi vállalkozáshoz köthető ügyet, és a per kedden kezdődik a Fővárosi Törvényszéken. Szilvásy György volt szocialista titokminisztert hivatali visszaéléssel vádolják, de érintett az eljárásban Dávid Ibolya, az MDF egykori elnöke és volt pártja frakcióvezetője is. Hasonló esetek ma is vannak.

Az UD-ügy – ha a „nemzeti” média és a vádhatóság tudatformáló erőfeszítései ellenére még emlékszünk a lényegre – klasszikus megfigyelési história volt: egy magáncég (és/vagy annak néhány munkatársa), jelentős részben politikai megrendelésre, a köznyelvben titkosszolgálatinak nevezett módszerekkel adatokat gyűjtött politikusokról, közrejátszva egy ellenzéki párt belső erőviszonyainak átalakulásában. A következmény az elmúlt 22 év egyik legfurcsább bűnügye lett.

Több mint egy héttel a hír megjelenése után végre hivatalosan is megtudtuk: mintegy 265 milliót fizet kártérítés címén a 2008-as megfigyelési botrányba belerokkant UD Zrt.-nek az állam. Azt, hogy a cég mennyiben felelős azért, mert bajba került, senki nem vizsgálta.

A testület szerint az MDF volt elnöke tévényilatkozatával nem sértette meg Tombor András személyiségi jogait.

A Legfelsőbb Bíróság mai döntése szerint Dávid Ibolya által a Szólás szabadsága című műsorban 2008. szeptember 13-án Tombor Andrásról, UD Zrt.-ügyben tett nyilatkozata nem volt alkalmas arra, hogy jogsértést okozzon.