K-Monitor Adatbázis

Állásfoglalást adott ki a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK), miután hétfőn kiderült, hogy több fővárosi ügyvédet is megfigyelhettek a Pegasus-botrányban. A szervezet közleménye szerint: „A pontos tényállás ismerete elengedhetetlen az ügyvédi megszólaláshoz. A tegnapelőtt kirobbant titkos megfigyelési ügy háttere és történései messze vannak a kétséget kizáróan bizonyított tényektől. Elhamarkodott véleményt ezért nem szabad alkotni. Ami miatt a Budapesti Ügyvédi Kamarának mégis meg kell szólalnia: három – néven nevezett – budapesti ügyvédet az erről szóló cikkek szerint állítólag megfigyeltek.

„A megkeresésével kapcsolatban tájékoztatom, hogy az ügyészségre érkezett feljelentést a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervezeti egységeink vizsgálják” – válaszolta a Legfőbb Ügyészség a Telex megkeresésére. Arról érdeklődtünk, érkezett-e az ügyészséghez feljelentés a hétvégén kirobbant nemzetközi megfigyelési botrány, a Pegasus-ügy magyar szála miatt, valamint indítottak-e hivatalból nyomozást az ügyben, és ha igen, akkor milyen jogsértések gyanúja alapján.

Kovács Zoltán államtitkár az abouthungary.hu-n közölt írást arról, hogy szerinte a Pegasus-ügyként ismertté váló lehallgatási botrány állításai nincsenek alátámasztva, az ügyet a „The Guardian vezetésével baloldali hírportálok egy csoportja hozta nyilvánosságra”, és három szempontot javasolt, amit érdemes figyelembe venni az üggyel kapcsolatban.

Milyen érzés volt megtudni, hogy heteken, illetve hónapokon át megfigyelték őket a telefonjukon keresztül? Miért kerülhettek célkeresztbe? Milyen előzményei voltak mindennek? Ezekről ír és beszél a Direkt36 két tényfeltáró újságírója, Panyi Szabolcs és Szabó András, akiknek telefonját feltörték egy izraeli kémfegyverrel.

Gémesi György polgármester telefonszáma is szerepel azonban abban a most kiszivárgott nemzetközi adatbázisban, amely azt mutatja, hogy az NSO nevű izraeli kémszoftvercég ügyfelei milyen telefonszámokat választottak ki megfigyelések célpontjának. Számos közvetett bizonyíték van arra, hogy a magyar célpontok kiválasztása mögött magyar állami szervek állnak. A több mint 50 ezer telefonszámot tartalmazó adatbázishoz a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International (AI) jogvédő szervezet jutott hozzá közösen, majd az FS vezetésével közösen elemezte ezeket az adatokat egy 17 szerkesztőségből álló nemzetközi újságírócsapat.

„Nem hallok panaszokat az ügyvédektől arról, hogy megfigyelnék őket” – mondta határozottan Bánáti, aki nemcsak a kamara vezetője, de egyúttal az ország egyik legismertebb és legtekintélyesebb védőügyvédje. Azt állította, tudomása szerint ügyvédek leginkább csak úgy szoktak beleesni egy-egy megfigyelésbe, ha olyan ügyféllel beszélnek, akit eleve lehallgatnak. Pedig neki személyesen is lehetett volna oka az aggodalomra. Bánáti telefonszáma is szerepelt ugyanis azon a kiszivárgott listán, amelyet az NSO izraeli kiberbiztonsági cég magyar üzemeltetői – minden jel szerint valamilyen magyar állami szerv – kiválasztottak megfigyelési célpontként. Bánátin kívül még kilenc magyar ügyvédet azonosítottunk a célszemélyek között, büntetőügyekben eljáró védőügyédeket éppúgy, mint polgári joggal (cég, ingatlan, kártérítés stb.) foglalkozó ügyvédeket.

Olvasónkat felhívták az egyik Pest megyei Fidesz-irodából, megkérdezték, hogy tudnak-e segíteni az oltásra való regisztrációban, majd amikor az olvasó kérte, hogy töröljék az adatbázisból, azt válaszolták neki, hogy rendben, törlik, de ahhoz, hogy töröljék, adja meg a lakcímét. Megkérdeztük a körzet fideszes országgyűlési képviselőjét, hogy miért volt szükség a lakcímre is, és megkérdeztünk egy jogi szakértőt is az adatkezelés törvényi kereteiről.

Magyarországon már több mint 25 ezren váltak a koronavírus-járvány áldozatává, és a legtöbbjüknél az orvosok meglévő betegséget vagy betegségeket is azonosítottak. Az alapbetegségek sok esetben súlyosbítják a koronavírus-fertőzés kimenetelét, de ez nem a Covid természetéből adódik, más akut betegség megjelenésekor is rosszabb a krónikus betegek esélye. Az alapbetegségekről kiadott hivatalos statisztikák egyfelől jól visszaadják, hogy milyen rossz a magyarok általános egészségi állapota, de arról is árulkodnak, hogy az adatfelvétel nem egységes a kórházakban.