K-Monitor Adatbázis

Öt év után Érden és Tárnokon a településvezetők beváltják legfontosabb, a 2019-es voksoláson sorsdöntőnek bizonyult választási ígéretüket: elkezdik visszafizetni az úgynevezett csatornapénzeket. A siker mégsem mondható teljesnek: jelen állás szerint a háztartásonkénti 250 ezer forintot öt év alatt fizetik ki – és nem minden érintettnek.

A kormány 2015-ben 600 millió forintnyi európai uniós támogatást ítélt meg a felcsúti kisvasút létrehozására a helyi fociakadémiát üzemeltető alapítvány részére. A kisvasutat 2016 április végén Orbán Viktor miniszterelnök személyesen avatta fel, az Átlátszó pedig évről-évre kikérte a jegyeladási és utasforgalmi adatait. Ennek azonban most vége, hiába fordultunk jogorvoslatért az Információszabadság Hatósághoz: a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány ugyanis azt közölte, hogy az uniós projekt 2021 szeptemberében lezárult, és különben is már nem ők üzemeltetik az Alcsútdoboz és Felcsút között zakatoló szerelvényeket, hanem egy cég – ami egyébként az övék.

Nehezen megmagyarázhatónak tűnik, hogy a Porsche Lízing Kft. miért szállt ki önként egy versenyből, amin ők pályáztak a legolcsóbb árral. Nettó 1,29 milliárdos ajánlatukkal ugyanis behúzhatták volna a közútkezelő flotta-tenderét, ha beadják a kért hiánypótlást. A maximum pár órás papírmunkát azonban a Porsche valamiért nem végezte el, így az ajánlatát érvénytelennek nyilvánították. Ezzel pedig a második helyen álló Mészáros M1 Kft. ölébe hullott a győzelem. Mindez csak azokból a dokumentumokból derült ki, amiket közérdekű adatigényléssel szereztünk meg a Magyar Közút Zrt.-től.

Összesen 2560 doboz Merci csokoládét osztottak ki a munkát végző MÁV-kalauzoknak.

Négyszer kérték, de valamiért nem kapják meg azokat az adatokat a VII. kerületi civilek, akik Erzsébetváros köztisztasággal is foglalkozó cége után érdeklődtek. A kerület szerint a kért adatokat határidőn belül elküldték, de a részletes tételes elszámolásra más szabályok vonatoznak. Az Erzsébetváros Kft. korábbi beszámolója miatt tavaly már az önkormányzaton belül is vita volt, eleinte a momentumosok sem akarták elfogadni azt. A Színes Erzsébetváros most bíróság elé viszi az önkormányzati céggel kapcsolatos adatigénylését.

Amikor a külügy megtudta, hogy Orbán Viktor kamerák elől bujkáló fiát újságírók több különböző felvételen is beazonosították, a honvédelmi miniszter gyorsan elárulta az Indexnek az információt.

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) november 30-án adott feltételes építési engedélyt Paks II talajkitermelési és víztelenítési munkáira, azaz a már megkezdett gödör további mélyítésére a telephelyen. Annak ellenére, hogy a törésvonal és a geológiai kockázatok terén még mindig lényeges véleménykülönbség áll fent az illetékes osztrák minisztérium szakértői és a magyar fél között. Szerettük volna megismerni az engedélykérelemhez beadott tervdokumentációt, a Paks II Atomerőmű Zrt. azonban nem válaszolt közérdekű adatkérésünkre az előírt határidőn belül, az OAH pedig elutasította azt: indoklásuk szerint „a tervdokumentáció nyilvánosságra hozatalával megvalósulna a közbiztonság sérelme, illetőleg annak veszélyeztetése”. Álláspontunk szerint a kért dokumentumoknak legalább egy része megismerhető lenne, ezért pert indítunk a kiadásukért.

Személygépjármű flotta beszerzésére írt ki közbeszerzési eljárást a Magyar Közút Nonprofit Zrt. tavaly szeptemberben. A tendernek most lett eredménye: a nyertes nem más, mint a Mészáros M1 Kft., amely öt év alatt megtízszerezte a bevételét. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó társaság gyakran extra rövid határidők felajánlásával előzi meg az olyan nagy versenytársakat, mint a Porsche vagy a Mercarius. Ezúttal is érdekes körülmények között, aránytalan pontozási rendszer mellett győzött.

Az év elejétől hatályos, fű alatt végrehajtott jogi változtatásokkal a kormány célja, hogy a közvélemény nehezebben ismerjen meg közérdekű adatokat, pénzköltéseket. Emellett jön egy újabb szigorítás, amellyel egyes döntéseit tíz helyett húsz évig titkolhatja a kabinet.

Megbízatásuk idejére bizalmi vagyonkezelésbe kellene adniuk a minisztereknek a nyilvános részvénytársaságokban, valamint a kis- és középvállalkozásokban meglévő részesedésüket – legalábbis a kormánynak ez a szándéka azzal a 2022-ben hozott nem nyilvános határozattal, amelynek tartalmát az rtl.hu megismerte. Az érintettek egyelőre titkolóznak: közérdekű adatigénylésünkre egyik minisztérium sem árulta el, hogy a vezetője milyen céges érdekeltséget tett bizalmi vagyonkezelőbe. Orbán Viktor sajtófőnöke azt közölte, hogy a miniszterelnöknek nincs semmilyen vállalati érdekeltsége, így neki „nincs teendője”.