Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője adatkérésére válaszként megkapta az Európai Bizottságtól a Paks II. ügyében Magyarország ellen folyt, egy évvel ezelőtt lezárt kötelezettségszegési eljárás dokumentumait. Jávor a 200 oldalnyi szöveget áttanulmányozva arra jutott, hogy tisztán jogilag nem állt volna meg az eljárás lezárása, politikai döntést hozott az Európai Bizottság az ügyben, az alku ára az európai cégek részesedése volt a tortából. A dokumentumok alapján a Politico is megírta a történetet ugyanezzel a konklúzióval.
Hadházy Ákos, az LMP társelnöke 91. Korrupcióinfóján kiemelte, hogy a Debreceni Egyetem Putyin díszpolgárságát megszavazó döntése mögött az EU-s forrásokból megvalósuló, de nem létező kamuprojektjei, illetve megalapozatlan költségeket tartalmazó programjai állhatnak.
Tavaly nyáron kikértük az NGM-től a felcsúti kisvasút uniós pályázatát, de a minisztérium nem adta ki a dokumentációt, ezért pert indítottunk. Az első tárgyalás előtt néhány órával azonban az NGM átadta részünkre az iratanyagot. Most közzétesszük a 225 oldalas hatástanulmányt, amivel Mészáros Lőrinc focialapítványa 600 millió forint EU-s támogatást kért és kapott a kormánytól. A pályázó azzal számolt, hogy a projekt évi 1,5-2 millió forint veszteséget termel majd.
Miközben a magyar kormányfő Európa védelméről regél, könnyen előfordulhat, hogy "határvédelmi költségek" címszóval még a rendőrség fejlesztését is az unióval fizettetné ki.
Nem tud pontos elszámolást adni a kormány a Brüsszellel kifizettetni kívánt határvédelmi költségekről.
Még 2013-ban kezdődött a dolog, és persze ezt is az álnok Brüsszel finanszírozta, konkrétan a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) révén. A projekt nagyjából akkor indult, mikor Széles Gábor bejelentette, “kirepült a madárka”, azaz működik az energiacella. Hasonló sikernek ígérkezett az „állandó mágnesek közt ébredő erőket” hasznosító energiatermelő eszköz, érthető, hogy a megépítéséhez félmilliárd forintos támogatással adták meg a kezdőlökést – a kiírás szerint piacorientált kutatás-fejlesztésre lehetett pályázni. Bár a pályázat simán átment a magyar irányítóhatóságon, valami időközben mégis félremehetett: a prototípus a támogatott szerint elkészült ugyan, de egyelőre nem látta senki, és semmilyen nyilvános adat nincs róla; a minisztérium viszont kétségbeesetten titkolózik, végül a projekt is eltűnt a kormány pályázati portáljáról.
Hiába szerette volna a Magyar Nemzet is tájékoztatni olvasóit az Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése nevű kiemelt uniós projekt szerdai nyitórendezvényén, nem engedték be lapunk munkatársait. A 30 milliárdos program konzorciumvezetője a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alá tartozó Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH), aminek egyik, Baross utcai épületében tartották az eseményt. Megjelent a szaktárca egyik sajtósa, Lukács Tamás, aki azt állította, hogy a rendezvény korlátozottan sajtónyilvános, meghívóra és előzetes regisztrációra lett volna szükség. Ehhez képest megérkezésünkkor a portások sem kértek rajtunk számon regisztrációt, sőt, az egyik őr azt is megjegyezte, hogy nyilvános a rendezvény, bárki jöhet, csak fel kell írni a nevét és a sajtóorgánumot, ahol dolgozik.
Hadházy Ákos, az ellenzéki párt társelnöke csütörtökön Budapesten tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, az „egyetemek gyilkolása és a civilek csillagozása mellett” nem kapott elég figyelmet, hogy az unió ellenőrei rendkívül súlyos visszaélések gyanúját vetették fel az NKE-nél.
Tavaly április 11-én jelentette be a Közbeszerzési Hatóság, hogy különböző gyanúokok miatt vagy fél tucat ügyben büntetőfeljelentést tett az illetékeseknél. Néhány nap múlva konkrétan meg is nevezték az M4-es autópálya-projektet, ahol súlyos visszaéléseket és offshore-cégeket találtak. Közel egy évünkbe telt, mire megszereztük a Közbeszerzési Hatóságból a feljelentésre vonatkozó adatokat. Ezekből az látszik, hogy a Hatóság blöffölt: az Európai Bizottság által megfogalmazott kartellgyanú ellenére a 100 milliárdos projektben valójában nem találtak semmit.
