K-Monitor Adatbázis

Szeptember 14-én jelent meg egy kormányhatározat arról, hogy Soroksár és Gyál területén termőföldeket, szántókat, legelőket és erdőket jelölt ki a kormány beruházási célterületnek. Az összesen közel 100 helyrajzi számon lévő terület csak Budapesten 500 hektárnyi, tehát a kormány két kisebb fővárosi kerületnyi területen képzel el valamilyen beruházást. A Kormányzati Tájékoztatási Központ és az építési minisztérium Telexnek küldött válaszaiból annyi derül ki, hogy valamilyen ingatlanfejlesztést terveznek, de vegyianyag-elosztó nem lesz. A helyi fideszes polgármesterek semmit sem árulnak el, bővebb információk hiányában a helyi ellenzék és a természetvédők is csak a fejüket kapkodják egy akkora léptékű fejlesztés tervét látva, ami nemcsak Budapesten, hanem az egész országban is példátlan lenne.

Az LMP egyik országgyűlési képviselője, Keresztes László Lóránt érdeklődött Szijjártó Péter külügyminiszternél a Triesztbe tervezett magyar teherkikötő felől. Kíváncsi volt például arra, hogy történt-e már bármiféle munkavégzés a területen, mekkora lesz a projekt összköltsége, és miért nem hozzák nyilvánosságra az Olaszországgal kötött 45 millió eurós megállapodás részleteit. Nem nagyon kapott érdemi válaszokat: Szijjártó helyettese a beruházás áráról és a titkolózás okáról egy szót sem írt neki, csak annyit közölt vele, hogy folynak az olaszokkal az egyeztetések, továbbá jövőre megkezdődnek a mederkotrási és partfal-építési munkálatok.

A Gulyáságyú Média nemrég egy videofelvételt kapott egy olvasótól, melyen egy hatvan év körüli őszes úr látható, amint kiszáll az Adriai-tengerből, majd egy törülközővel körbetekerve magát komótosan bemegy egy tengerparti villába a bejutáshoz saját kapukódot használva. A rövid felvételen nem nehéz felismerni Magyarország miniszterelnökét, Orbán Viktort.

2020 végén a magyar kormány területet és üzemeltetési jogot vett az olaszországi város tengerpartján nagyjából 10 milliárd forintért. A helyszínen azóta se történt semmi, de a projektre 2019-ben létrehozott állami cég azóta is nyeli a közpénzt. A kormány kikötőnek hívja a megvásárolt ingatlant, de valójában egy volt olajfinomítóról van szó, amiből legalább 65 milliárd forintért csinálnának konténerhajók fogadására alkalmas teherkikötőt. A megvalósíthatósági tanulmányt azonban csak az ipartelep megvásárlása után rendelték meg, és bár 160 millió forint közpénzbe került, nem akarják nyilvánosságra hozni.

A Nemzeti Vagyonkezelő nemzetbiztonságra hivatkozva nem indokolta meg, miért.

A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.

A DK a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány TAO-költéseire lett volna kíváncsi, de szembejött Schadl György.

Tavaly augusztusban a Szent István napi állami ünnepség költségei után kutatva vettük észre, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség honlapján nem elérhetők a nettó 5 millió forintot elérő szerződéseik listája, holott azt a jogszabályok szerint közzé kéne tenniük. Adatigénylésben kértük ki a felsorolást, amelyet végül 3 hónap időhúzás után küldött el az állami szerv. A működéshez és a turizmushoz kötődő kiadások mellett jó néhány érdekességet is találtunk a dokumentumban.

Projektmenedzsmentre kötött szerződést a korábbi Innovációs és Technológiai Minisztérium 2021 decemberében az Equilor Corporate Zrt.-vel. Hiába kérdeztük arról a Miniszterelnökséget, hogy milyen feladatra szólt ez a fél évig tartó megbízás. Cikkünk első változatában még nem állt rendelkezésre információ a szerződés tartalmáról, de azóta megtudtuk, hogy a momentum országgyűlési képviselője megismerhette a dokumentumot és tájékoztatta a szerkesztőségünket annak tartalmáról.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálaton keresztül került egy értékes velencei ingatlan fideszes érdekkörbe. A tóparti területet ingyen megkapta az államtól a szeretetszolgálat egyesülete, majd rögtön meg is szabadult tőle. A Helios hotel új tulajdonosai között megtalálható az L. Simon László alapította Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány cége. A Máltai Szeretetszolgálat közbeiktatásának köszönhetően már nem nyilvános adat a vételár. A nyilvános dokumentumok alapján az ötezer négyzetméteres telken lévő épületek mindössze egy velencei családi ház áráért, 100 millió forintért cserélhettek gazdát.