K-Monitor Adatbázis

Öt hónapba telt, mire a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodával eljutottunk odáig, hogy megmutatták, mennyit költöttek 2022-ben a társadalmi célú reklámként futó kampányokra, és hol jelentek meg ezek a hirdetések. Az állami milliárdok legnagyobb része a kormányközeli médiánál landolt, de kapott belőle a Blikk, a Népszava, az ATV és az RTL is.

Nyolc éve próbálom megtudni, tényleg az állam segítette-e ki titokban az Orbán Viktor szívének – akkor még – kedves FHB Bankot 2012-ben. Szívattak, hátráltattak, ahogy csak tudtak, de most kiderült, hogy végig nekem volt igazam. Számít? Dehogy számít.

November 30-án jelent meg cikkünk az Octopus Invest Kft.-ről, amely állami beruházásokat akasztott meg, és amely perek tucatjait folytatja az alvállalkozóival, akik állítják, nem fizették ki őket. Egy nappal később, december elsején pedig elindult a cég végelszámolására vonatkozó eljárás. Annak, hogy ez bekövetkezik, már voltak jelei. Mindeközben az alvállalkozók által emlegett Orbán Áron hivatalosan is szerepet vállalt két cégben, így már nemcsak szóbeszéd alapján, de cégszerűen is köthető az Octopus volt tulajdonosi köréhez.

A kormány kedvenc kommunikációs ügynöksége lehajol az apróért is: Balásy Gyula cégei 12 millióért vállalták a brüsszeli szankciók elleni konzultáció online kitöltő felületének fejlesztését. Kár, hogy alapvető, filléres biztonsági elemeket sem tartalmazott. A konzultáció ára a 7,5 milliárdot közelíti, de nem tudni, minden benne van-e, mert a kormányzat megtagadta a részletes adatok kiadását a hvg.hu-nak. Grafikonokon mutatjuk viszont a konzultáció „eredményeit".

2021 novemberében 33 beteget ápoltak a 150 főre méretezett kiskunhalasi járványkórházban, ami tavaly december óta üres. A Kiskunhalasi Semmelweis Kórház közadatigénylésünkre nem csak a 2021-ben ápolt betegek számát, hanem a rezsikiadásokat is közölte. Az épület, ahogy megírtuk, 5 milliárd forintba került, a konténerkórházat a kormányközeli ZÁÉV és a WHB építette fel.

A döntés alapján várhatóan februárban lehet majd megismerni a cégcsoport támogatásának feltételeit.

Pár hete megírtuk, hogy Tatabányán feljelentették az alvállalkozói, Pécsett pedig szerződést bontott a megrendelője a tendernyertes építőcéggel, az Octopus Invest Kft.-vel. Cikkünk megjelenését követően özönleni kezdtek az alvállalkozók panaszai: kiderült, hogy még számos más állami beruházás és alvállalkozó építőipari cég érintett. Egyikük elmondta, az elején azzal biztatták, hogy a fővállalkozónak biztos politikai háttere van, közvetlen kapcsolattal az Orbán családhoz, majd amikor fogyni kezdett a pénz, a TEK-kel fenyegették meg. Több vállalkozás becsődölt, akadt olyan cégvezető, akinek az egészsége is ráment a pénzügyi vitára. A károsultak Orbán Viktor miniszterelnök rokonságát sejtik a sokszoros tendernyertes fővállalkozó mögött, az érintettek és a miniszterelnök sajtófőnöke megkeresésünkre nem cáfolták a vélekedést.

Nem fogynak a koronavírus járvány idején 300 milliárd forintért beszerzett lélegeztetőgépek – ez derül ki az Országos Kórházi Főigazgatóság közadatigénylésünkre adott válaszából. Az állami intézmény két csarnokban tárolja az eszközöket, csak az elfoglalt területért fizet. A bérleti díj nem csökken.

Már be is üzemelték az első mobilkazánt a Zala megyei Nagykapornak iskolájában. A kormány mégsem hajlandó elárulni, honnan és mennyiért szerzik be a kazánokat: arra hivatkoznak, hogy a „kért adatok döntés-előkészítési célt szolgálnak”. Holott a döntés láthatóan már megszületett. Eközben – az európai közbeszerzési értesítő szerint – Németországban 51,7 millió forintért helyszínre telepítve kapható a nagyteljesítményű konténerkazán, és az árban 3 hónapnyi üzemeltetés is benne van.