language

Kulcsszavak:

adatigénylés highlight_off

Lapok:

Magyar Nemzet (MNO) highlight_off

Magyar Nemzet (MNO)

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

 

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [44]  Oldalak:   1 2 3 4 5   >  >>

Kamupártok hamisították a csongrádi DK-vezetők ajánlásait

Politikusok aláírását is simán listáikra hamisítják a kamupártok – derült ki egy, a Magyar Nemzethez eljuttatott levélből. Jancsovics Attila, a Demokratikus Koalíció mindszenti vezetője kereste meg lapunkat azzal, hogy hat olyan párt jelöltjéhez is odabiggyesztették ajánlását, akiket biztosan nem támogatott volna.

Átjáróház a letelepedési kötvényprogram? Csak húszan buktak el a sok ezerből

Húszezer kérelmezőből csak húsz letelepedésikötvény-igénylőt és 44 hozzátartozót utasítottak vissza a magyar hatóságok nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági kifogással az egész világról a kötvényprogram négyéves fennállása alatt – közölte Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal főigazgatója az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának részben zárt ülésén, március 5-én. A szerv vezetője valójában nem a letelepedési kötvényekről, hanem a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” kormány általi meghosszabbításával összefüggésben szólalt meg, de az ellenzéki képviselők kérdéseire váratlanul megemlítette azokat az adatokat, amiket eddig nem hoztak nyilvánosságra. Lapunk közérdekűadat-igénylésére a bevándorlási hivatal eddig csak annyit ismert el, hogy három kínai magánszemély kérelmét utasították vissza nemzetbiztonsági okokból.

Hiányos a letelepedési kötvényes cégek dokumentációja

Feljelentést fontolgat a Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes szervezet a lapunk által feltárt letelepedésikötvény-üggyel összefüggésben. A Magyar Nemzet és a TI korábban közérdekű-adatigénylési pert nyert az Országgyűlés gazdasági bizottságával szemben. A másodfokú, jogerős bírósági ítélet után a bizottság kiadta a letelepedésikötvény-programban engedélyt kapó nyolc cég dokumentációját, de vélhetően nem az összeset. – A TI jelenleg ellenőrzi és elemzi a kapott adatokat, amelyek az eddigi tanulmányozás alapján meglehetősen hiányosnak tűnnek – mondta lapunknak Ligeti Miklós, a civil szervezet jogi vezetője.

Végleges: húszezer bevándorló érkezett a kötvényprogrammal

Több mint fél évvel a letelepedési kötvényprogram felfüggesztését követően közölte a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) a végleges adatokat. Ezek szerint 6538 külföldi személy kapott letelepedési engedélyt befektetőként és további 47 fő tartózkodási engedélyt, vagyis ennyien nem éltek a lehetőséggel, és nem váltották át a tartózkodási engedélyt letelepedési engedélyre – válaszolta a BMH a Lánchíd Rádió közérdekűadatigénylésére. Összesen tehát 6585 külföldi vett részt a programban. Családegyesítés címszó alatt további 13 300 bevándorló kapott magyar letelepedési engedélyt.

Óriási pénzt értek Orbán Viktor migránsai

Kissé tisztult a kép a magyar letelepedésikötvény-programmal kapcsolatban, miután több hónapnyi titkolózás után a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) megtörte a csendet, és megosztott egy adatmorzsát Demeter Márta LMP-s országgyűlési képviselővel. A politikus közérdekűadat-igénylésére válaszolva a BMH közölte, hogy 6211 külföldi jegyzett le a közvetítő magáncégeken keresztül letelepedési magyar állampapírt, vagyis ennyien kaptak letelepedési engedélyt a programon keresztül. Ezek azonban nem a végleges adatok, mivel a hivatal nem közölte a családegyesítés útján kiosztott engedélyek számát.

Titkos a kötvényes bevándorlók pontos száma

Feltűnően hallgat a kormány a letelepedési kötvények ügyében. Hiába kérdeztünk többször is rá, milyen eredménnyel végződött a márciusban felfüggesztett program, hány bevándorló érkezett Magyarországra, nem kaptunk érdemi választ a hatóságoktól. Legutóbb egy hónapja küldtük el kérdéseinket a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalhoz (BMH), ahonnan tegnap – nagy nehezen – sikerült egy néhány soros választ kicsikarni.

Péterfalvi Attila: A napnál is világosabb, hogy a tao közpénz

– A napnál is világosabb, hogy a tao közpénz – fejezte ki egyértelműen lapunk kérdésére Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szakmai véleményét azzal kapcsolatban, hogy a Kúria szerdai ítéletében helybenhagyta azt a 2017 tavaszán kelt másodfokú bírósági ítéletet, amely arra kötelezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) és az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), hogy tegyék megismerhetővé: mely cégek és mekkora mértékben adtak taotámogatásokat hazai sportegyesületeknek. A bíróság kimondta, hogy mivel a támogatásokat a cégek az adóalapjukból jóváírhatják – ezért lényegében az az összeg a költségvetésből hiányzik –, a sportegyesületnél megjelenő pénz közpénzként értelmezhető, ezért útja nyilvános kell legyen.

Jancsó Andrea: Ferencvárosban legalizált korrupció zajlik

Bácskai János polgármester bosszújának tartja Jancsó Andrea önkormányzati képviselő, hogy a ferencvárosi képviselő-testület múlt heti döntése után kizárták őt és Baranyi Krisztinát (Együtt) a városfejlesztési bizottságból. A két politikus ugyanis az elmúlt hónapokban számtalan visszás ügyet derített fel: Jancsó Andrea adatkérései nyomán számoltunk be például a kerületi önkormányzati lakásokkal kapcsolatos botrányról, míg Baranyi Krisztina volt az, aki felhívta a figyelmet a helyi parkolási ügyre, és eredményt ért el az Illatos úti környezetszennyezés elleni harcban.

Furcsán osztogatja a közpénzt a kabinet

Ha a gazdasági észszerűséget vesszük alapul, nehéz eldönteni, milyen szempontok alapján dönti el a kormány, melyik nagyvállalatnak ad támogatást, és melyiknek nem. Így az sem világos, hogy milyen objektív kritériumok alapján nyújt az egyik cégnek arányaiban nagyobb támogatást, mint a másiknak. Pedig jó lenne tudni, hiszen közpénzekről van szó. Lapunk 27 egyedi kormánydöntés alapján kötött szerződést kért ki közérdekű adatigénylés formájában a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól, ezek közül választottunk ki néhány olyat, ahol különösen tetten érhető az aránytalanság.

Rejtély, hová folytak el az Erzsébet-milliárdok

Az étkezési utalványokból befolyó extraprofit ma már nem a multinacionális vállalatok zsebébe vándorol, hanem a rászorulókat segíti – ezzel magyarázta az Orbán-kormány, hogy miért kellett 2012-ben kiszorítani a külföldi cégeket a több mint 200 milliárdos utalványpiacról. A kormányzati kommunikáció ugyanis akkoriban arról szólt, hogy az Erzsébet-utalványokból befolyó pénzt a szegény gyerekek és családok üdültetésére fordítják.
Találatok: [44]  Oldalak:   1 2 3 4 5   >  >>