K-Monitor Adatbázis

Az Átlátszó birtokába került szerződés szerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda hírportálok, blogok, a YouTube, a Twitter, a Facebook, és az orosz közösségi oldal, a Vkontakte felületein megjelent cikkeket, posztokat, bejegyzéseket figyeltet egy magáncéggel. A Kormányzati Tájékoztatási Központ azt válaszolta az ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre, hogy álhírek terjedése ellen küzdenek.

Különböző témákban, összesen 5,4 millió forintért 24 tanulmányt rendelt az elmúlt 3 évben az Országgyűlés fideszes alelnöke, Lezsák Sándor. Földi László például 350 ezer adóforintért írta meg a “Gondolatok az Európát ért invázióval összefüggésben” című 15 oldalas dolgozatot, amelyben egyebek mellett fegyveres önvédelemre és a kaszárnyák M-zárolt készleteinek kifosztására buzdít.

Tavaly nyáron kikértük az NGM-től a felcsúti kisvasút uniós pályázatát, de a minisztérium nem adta ki a dokumentációt, ezért pert indítottunk. Az első tárgyalás előtt néhány órával azonban az NGM átadta részünkre az iratanyagot. Most közzétesszük a 225 oldalas hatástanulmányt, amivel Mészáros Lőrinc focialapítványa 600 millió forint EU-s támogatást kért és kapott a kormánytól. A pályázó azzal számolt, hogy a projekt évi 1,5-2 millió forint veszteséget termel majd.

2016 végén pereltük be a Bírósági Végrehajtó Kart, mert a NAIH állásfoglalása ellenére sem adták ki a gazdálkodási adataikat. Most a bíróság kötelezte őket az Átlátszó által kért adatok kiadására. A bíróság döntése nyomán megkapott szerződéslistákból kiderül, hogy tavaly 1,45 milliárd, idén 800 millió forintot költöttek tájékoztató kampányokra, és 7,2 millió forintért írattak tanulmányt a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-vel.

Hiába kért, nem tudott meg részleteket az Antall József Tudásközpont gazdálkodásáról az LMP. Az ellenzéki párt újabb közérdekűadat-igénylést nyújt be az alapítványnak. A tudásközpont irodákat tart fenn, konferenciákat szervez, könyveket ad ki. Azt viszont nem közli az adófizetőkkel, hogy mindezt mennyiért teszi. Honlapján üvegzseb menüpont nincs.

Kimagasló nyereségrátával büszkélkedhet Matolcsy György jegybankelnök egyik fiának cége, igaz, a másik fia veszteségbe taszított egy másik vállalkozást – derül ki a 2016-os céges beszámolókból.

Az alapítványos ügy egészéhez képest apróságnak tűnhetett az a példányonként 750 ezer forint, amit a Bankonzult Kft. egy „Hazai és globális gazdasági és pénzügyi trendek” nevű, havonta kiadott elemzéseiért kapott. A Bankonzult Kft. Szemerey Tamás, Matolcsy György unokatestvére tulajdonában áll, és tavaly részletesen írtunk arról, hogy a Bankonzult leányvállalataként működő Növekedési Hitel Bank hogyan finanszírozza Matolcsy és Szemerey rokoni-baráti körét, sőt Szemerey saját cégeit.

Majdnem napra pontosan egy éve írtunk arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank által alapított Pallas Athéné alapítványok havi 750 ezer forintért vásárolnak havonta egy gazdasági elemzéseket tartalmazó kiadványt Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérének, Szemerey Tamásnak BanKonzult Kft. nevű cégétől. Most pedig végre kiderülhet, hogy mire is ad a hat alapítvány összesen havonta 4,5 millió forintot 2014 eleje óta, ugyanis

A külföldi hírszerzésre specializálódott Információs Hivatal nemzetbiztonsági érdekekre és mások jogainak védelmére hivatkozva nem adta ki az Átlátszó közadatigénylésére a környékbeli országok Soros-támogatott szervezeteiről készült tanulmányát, ezért bepereltük a titkosszolgálatot. Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese egy tegnapi sajtótájékoztatón már arról beszélt, hogy minden eszközzel vissza kell szorítani, és “el kell takarítani” az országból a Soros-birodalom civiljeit. Úgy tudjuk, hogy a magyar kormány a tavaly nyáron elfogadott izraeli “civil átláthatósági törvény” bevezetésénél bábáskodó konzervatív amerikai kampányguru, Arthur J. Finkelstein tanácsai alapján jár el az ügyben.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatala felszólította a Magyar Olimpiai Bizottságot, hogy küldje meg a 2024-es budapesti olimpiai pályázat megvalósíthatósági tanulmányát. A MOB szerintük "a pontosan és egyértelműen megfogalmazott adatigénylést kiforgatva értelmezte, ezzel is késleltetve a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságra hozatalát".