„Nem hallok panaszokat az ügyvédektől arról, hogy megfigyelnék őket” – mondta határozottan Bánáti, aki nemcsak a kamara vezetője, de egyúttal az ország egyik legismertebb és legtekintélyesebb védőügyvédje. Azt állította, tudomása szerint ügyvédek leginkább csak úgy szoktak beleesni egy-egy megfigyelésbe, ha olyan ügyféllel beszélnek, akit eleve lehallgatnak.
Pedig neki személyesen is lehetett volna oka az aggodalomra. Bánáti telefonszáma is szerepelt ugyanis azon a kiszivárgott listán, amelyet az NSO izraeli kiberbiztonsági cég magyar üzemeltetői – minden jel szerint valamilyen magyar állami szerv – kiválasztottak megfigyelési célpontként. Bánátin kívül még kilenc magyar ügyvédet azonosítottunk a célszemélyek között, büntetőügyekben eljáró védőügyédeket éppúgy, mint polgári joggal (cég, ingatlan, kártérítés stb.) foglalkozó ügyvédeket.
Az utóbbi évek egyik legnagyobb megfigyelési botrányát robbantotta ki egy nemzetközi oknyomozó újságírói hálózat: több magyar célszemély, köztük újságírók és az Orbán-kormány kritikusai ellen is bevetettek egy izraeli kémfegyvert. Az érintettek csak találgatni tudnak, a kormány tagad, mi pedig összegyűjtöttünk mindent, amit eddig tudni lehet a Pegasus-megfigyelésről.
Olvasónkat felhívták az egyik Pest megyei Fidesz-irodából, megkérdezték, hogy tudnak-e segíteni az oltásra való regisztrációban, majd amikor az olvasó kérte, hogy töröljék az adatbázisból, azt válaszolták neki, hogy rendben, törlik, de ahhoz, hogy töröljék, adja meg a lakcímét. Megkérdeztük a körzet fideszes országgyűlési képviselőjét, hogy miért volt szükség a lakcímre is, és megkérdeztünk egy jogi szakértőt is az adatkezelés törvényi kereteiről.
Januártól jár az emelt bér az orvosoknak, és ezzel egy időben elkezdik „levadászni” a paraszolvenciát elfogadókat – értesült biztos forrásból a Népszava.
Rendhagyó módon a Magyar Narancs legfrissebb lapszámában közölt egyik oknyomozó cikk egy ponton megszakad. Ennek oka egy korlátozó bírósági végzés, amellyel a cikkben érintettek előre meg tudták akadályozni, hogy az újság a teljes cikkét közölhesse. Egy olyan közpénzekben is részesedő magyar cég érte el ezt, mely korábban sikerrel lépett fel a Forbes című üzleti lappal szemben is, és ami miatt félő, hogy Magyarországon végképp ellehetetlenül a tényfeltáró újságírás.
Egy férfi pert indított a TASZ segítségével a Fidesz ellen, mert folyamatosan fideszes kampányanyagokat kapott az email címére anélkül, hogy megadta volna a pártnak az elérhetőségét. A másodfokú ítélet szerint a Fidesz nem tudta bizonyítani, hogy a férfi hozzájárult az adatai megadásához.
Email-címei jogszerűtlen kezelése miatt jogerősen pert nyert a Fidesz ellen a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyfele. A férfi állítja, hogy soha nem adta meg elérhetőségeit a pártnak, az mégis kampányanyagokat küldött neki. A Fidesz nem tudta igazolni, hogy jogszerűen szerezte meg az adatokat.
Új rekordot állított fel egy választópolgár, akinek az adataival 19 kamupárt élt vissza a 2018-as választásokon. Minden körülmény visszaélésre utal legalábbis, de rendőrség most lezárta a nyomozást. A nyomozók ugyanis arra jutottak, hogy az aláírásgyűjtök tudata minden bizonnyal "nem fogta át, hogy csalnak".
Az adatvédelmi hatóság vezetője, Péterfalvi Attila aggályosnak találja, hogy Pikó András polgármester nyilvánosságra hozta a Józsefváros Újság volt főszerkesztője és más önkormányzati tisztségviselők korábbi hivatalos e-mailjeinek tartalmát. Pedig az lenne aggályos egy demokráciában, ha a levelezés titokban maradna. Ez következik a törvényekből, az alkotmányos elvekből és a hazai és nemzetközi bírósági gyakorlatból is.
Több klikkvadász híroldal mögött is olyan szervezetekre és cégekre bukkantunk, amelyek a kamupártok ügyében elhíresült Seres Máriához és köréhez köthetők. A szervezetek többek között domain-használóként vannak jelen több weblapnál, a tartalmat viszont nem feltétlenül ők gyártják. A honlapok anyagaira épülő Facebook-oldalak összességében többszázezer lájkolót érhetnek el, ami politikai kampányokban is kifejezetten jól jöhet.
