K-Monitor Adatbázis

Március 26-án fogták el a Dominikai Köztársaságban azt a 43 éves magyar nőt, akit Magyarországon pénzmosás, csalás és költségvetési csalás miatt több mint 15 év szabadságvesztésre ítéltek.

Csütörtökön megkezdődött a tárgyalása annak a baranyai polgármesternek, akit azzal vádolnak, hogy csak papíron foglalkoztatott közmunkásokat 2015 és 2017 között. A polgármester egyelőre nem tett vallomást, és tagadja a bűncselekmény elkövetését, a szintén megvádolt egykori közmunkások viszont mind elismerték, hogy ellenszolgáltatás nélkül kaptak fizetséget. A büntetőeljárás láthatóan mindenkit megviselt, az egyik vádlottnak akár a házát is elárverezhetik. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint a per egy tömegesen előforduló elkövetési formára mutat rá, mégis alig-alig van polgármester, aki ilyenen megbukik.

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helyben hagyva egy év felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta a Vizoviczki-ügyben korrupciós bűncselekménnyel vádolt magas beosztású volt rendőrtisztet; a másodfokú döntés jogerős – közölte a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helyben hagyva csütörtökön egy év felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta a Vizoviczki-ügyben korrupciós bűncselekménnyel vádolt, magas beosztású volt rendőrtisztet; a másodfokú döntés jogerős.

„Az adófizetők pénzéhez csak megfelelő politikai kapcsolatokon keresztül lehet hozzájutni – mintegy a kormányzat kegyei­ből. (…) Ennek a rendszernek nemcsak az ún. NER-lovagok, hanem az egyházak is haszonélvezői lehetnek.” Mindez a pünkösdi egyházban kialakult helyzetet vizsgáló belső elemzésben olvasható. Az egyházon belül nem nyugszanak a kedélyek.

Megérkezett Lengyelországból a magyar hatóságokhoz az a jogsegély, amelyet még a Cseh Katalinék családi vállalkozásához köthető céghálózat ügyében kezdeményezett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – tudta meg a Magyar Nemzet. Az adóhatóság lassan két éve folytat költségvetési csalás miatt eljárást, mert a szóban forgó cégcsoport tagjai gyanús körülmények között juthattak több milliárd forintnyi uniós pályázati pénzekhez. Az ügyben tavaly ősszel egy embert már meg is gyanúsított a nyomozóhatóság.

Levelet írt a lassan egy éve előzetzes letartóztatásban lévő V. Gy. a Magyar Pünkösdi Egyház Egytanácsának és a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának. Az egyház intézménye, a Közösségi Misszió egykori vezetőit 8 milliárdos, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással és pénzmosással gyanúsítják. A levélben V. Gy. ártatlannak vallja magát, másokat viszont vádol. Egyértelművé teszi, mindent az egyházvezetés tudtával tettek, és szerinte az pünkösdi egyház meg akarja szerezni a misszió vagyonát.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke zárt ülést kezdeményezett, ahová több állami vezetőt és Horváth Andrást is meghívta. A Fidesz nem ellenzi.

Bár a Nemzeti Nyomozó Iroda már 2016-ban kimondta a bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúját a 16 milliárdos Öveges-programhoz kapcsolódó projekteknél, végül csupán egyetlen, 180 milliós visszaélés került a bíróság elé.

„Különösen nagy, illetve nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis okirat felhasználása” miatt folyt büntetőper a nagy port kavaró Öveges-program kapcsán. Az iskolai természettudományos oktatás fejlesztésére szánt uniós támogatásokból és más kapcsolódó pályázatok miatt 7,8 millió euró (ez jelenleg közel hárommilliárd forint) uniós támogatást kellett visszafizetnie Magyarországnak egy OLAF-vizsgálatot követően. Az ügyben nyolcévnyi nyomozás után tavaly indult büntetőper, amelyben a jogerős, másodfokú ítélet most négyszázezer forintra csökkentette az I. és II. rendű vádlottra kiszabott pénzbírságot.