K-Monitor Adatbázis

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a jövőben nem törli azonnal azon cégek adószámát, amelyek elmulasztják kitölteni a kockázatkezelési eljárás részét képező kérdőívet, hanem első alkalommal csak bírságot szab ki, akiknek pedig az adószámát egyszeri felszólítás után már törölték, nem lesznek öt évre eltiltva a további cégalapítástól - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Évente harmincezer súgást kap magánszemélyektől az adóhivatal. Az informátorok jó szolgálatot tesznek, mert minden ötödik-hatodik bejelentés alapján adóvizsgálat indul, és rendszerint lefülelik az adócsalókat a revizorok. A feljelentők egy része sikerdíjban reménykedik, de csalódnia kell. Az adócsalók rafináltak, ha egy strandra belépő társaságban van gyerek, vagy ha idegen nyelven beszélnek az étterem vendégei, lecsapnak a kínálkozó lehetőségre.

124 milliárd forint nettó adókülönbözetet tárt fel, 9 milliárd forint jogosulatlan visszaigénylését akadályozta meg, és csaknem 400 bűncselekményre bukkant a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a fővárosban és Pest megyében az idei első félévben.

Az állampolgárok segítségét kéri az adóhatóság a csalások és visszaélések visszaszorításának érdekében. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerint lépten-nyomon szabálytalanságokba lehet botlani, így arra kérnek mindenkit: kérjenek mindenütt számlát.

Igazán súlyos problémák a háztartási tüzelőolajjal (hto) való kereskedelemben jelentkeztek. A legfőbb gondot az jelentette, hogy a piacon egyrészt beszerezhető volt az üzemanyagnak használatos és így adóköteles gázolaj, másrészt pedig az adómentes hto. A két anyag felhasználási paraméterei lényegében azonosak voltak, s mivel a kettő között az árkülönbség egyre nőtt, mind többen vásároltak hto-t dízel gépkocsijukba. Az árkülönbözet milliárdos jövedelmekhez juttatta azokat, akik belföldön - s persze illegálisan - üzemanyagként tudták értékesíteni a tüzelőanyagként importált olajat.

A magyar szervezett bűnözés pénzügyi alapjait annak idején főként betörésekkel teremtették meg a később bandákat működtető „keresztapák”. Kihasználva a liberalizálódó gazdasági környezetet, az „alapító atyák” pénzüket a szerencsejáték- és vendéglátóiparba, illetve prostitúcióba fektették. A ’80-as - ’90-es évek fordulóján már törvényes, de legalábbis féllegális vállalkozásokat működtettek a bűnözői erőszakszervezetek. Óriási vagyonokat halmoztak föl a különböző csoportok, rengeteg pénz forgott az alvilágban, amikor beköszöntött az olaj kora.

Magyarországról a nyolcvanas évek óta 242 milliárd dollárnyi magántőkét menekítettek ki a világ különböző adóparadicsomaiba – állítja egy most megjelent nemzetközi jelentés.

A becslések szerint az adóelkerülés uniós szintje meghaladja az évi 1000 milliárd eurót, ami nagyságrendileg tízszerese a magyar GDP-nek. Ez ellen uniós szinten is akciótervet dolgoztak ki: az EU adóügyi biztosa a közzétett javaslatcsomagból az adócsalás és az adóelkerülés elleni közös, komplex uniós politika célkitűzései közül kiemelte az adóbűncselekmények minimum büntetési tételeinek uniós egységesítését, az EU-s adóazonosító jel bevezetését, az automatikus információcsere kibővítését, közös adózói kartát és erőteljesebb fellépést a jövedelmek adóparadicsomokba menekítése ellen.

Ma már gyakran megtörténik, hogy az adott cég még be sem adta a hamis adóbevallását, mi már tudjuk, hogy adócsalásra készülnek, azt is hogy milyen módszerrel – mondta a Népszabadságnak adott interjúban Sors László, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi elnökhelyettese.

Az Európai Bíróság úgy döntött egy magyar ügyben, hogy csak akkor tagadhatja meg az adóhatóság az áfa levonását, ha az adóalany tudta, vagy tudnia kellett, hogy adócsalásban vesz részt.