A közel három éve működő Európai Ügyészség idén március elején tette közzé a 2023-as évi munkájára vonatkozó jelentését. Az összesítés szerint az Ügyészséghez csatlakozott huszonkét EU-s tagállamon belül 1371 nyomozást indítottak a tavalyi évben, és 1927 folyamatban lévő vizsgálatuk volt. A rekorder mindkét kategóriában Olaszország lett 556 új és 618 korábban elindított üggyel. Magyarország további másik négy uniós országgal – Dániával, Írországgal, Lengyelországgal és Svédországgal – nem tagja az Európai Ügyészségnek, de ezekből az államokból is érkeztek bejelentések, és ezek az országok is érintettek voltak különböző nyomozásokban. Magyarország neve 80 ügyben merült fel tavaly, ami az öt nem-tag ország közül a legmagasabb szám.
A NER-milliárdos Garancsi István médiacége, az ESMA Reklám Zrt., valamint a Tasnádi László érdekeltségébe tartozó Sys IT Network Zrt. nyerte a fővárosi lámpaoszlopok hasznosítására kiírt pályázatokat – adta hírül nemrég a 24.hu. Bár a Fővárosi Közgyűlés nem szavazta meg, Karácsony Gergely saját hatáskörben eljárva mégis érvényesnek nyilvánította a tendereket. Az Átlátszó által feltárt információk szerint a tender több sebből vérzett: egyrészt szakértőnk szerint a Főváros megkerülte a koncessziós eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Másrészt a Sys IT Network jogelődje fontos szereplője volt az elmúlt évek egyik legnagyobb fiktív számlagyáras bűncselekményének. Harmadrészt, a reklámtenderen szeretett volna elindulni a (baloldali kötődésűnek mondott) Hungaroplakát Kft. is, de állításuk szerint az alkalmassági feltételek úgy lettek megfogalmazva, hogy nem tudtak versenybe szállni. Az ESMA korábbi tulajdonosa, a szocialista kötődésű Bleuer István szerint a Főváros bizonyára tudatosan, testre szabottan írta ki a pályázatot, ugyanakkor véleménye szerint nincs is ma másik, erre a munkára felkészült cég. Reklámpiaci szakértők szerint ugyanakkor a Főváros saját hatáskörben is felépíthetne egy erre alkalmas szervezetet.
Intézményes adócsalás zajlott az elmúlt tíz évben, hogy a kormányhoz közel álló nemzeti tőkések kevesebb közterhet fizetve tudják felhalmozni vagyonukat. A jelenségre az hívta fel a figyelmet, hogy a kormány szeptember 12-étől megszüntette a bizalmi vagyonkezelés legfőbb adóelőnyét.
Ötmilliárd forintos geotermikus fűtési rendszer – termálkút és a hozzá kapcsolódó hőközpontok – kiépítésére kért és kapott 2,5 milliárd forintos uniós támogatást a helyi önkormányzat bevonásával alakult projektcég és az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda konzorciuma a Bács-Kiskun megyei Zsanán. Az önerő azonban nem állt a projektcég rendelkezésére a KEHOP pályázathoz, ezt egy napon belüli előtörlesztett hitelszerződéssel oldották meg. A nem létező önerő igazolásával 1,2 milliárd forintos támogatási előleget hívtak le, ami a projektcégtől a tulajdonosok kapcsolt vállalkozásaihoz és magánszámláira vándorolt. Bár a befejezési határidő közeledtével kiírtak egy közbeszerzést, a beruházás nem valósult meg, a támogatási előleget pedig úgy tűnik, hogy nem a geotermikus projektre költötték. A hatóságok költségvetési csalás gyanújával nyomoznak.
Az elmúlt években az általános forgalmi adóból (áfa) származó bevételek gyorsabban nőttek, mint a gazdaság. Annak ellenére is így van ez, hogy időközben egyre több kedvezményes áfakulcsot vezetett be a kormány: 2018-ban például levitték a vendéglátóhelyek és az új lakások áfáját 5 százalékra, de a sertéshús is szintén csak 5 százalékkal adózik, már 2016-tól.
Méretes bukóra állnak a magyar beszerzési szövetségek (CBA, Coop, Reál) élelmiszerboltjai a sokkal hatékonyabb, külföldi tulajdonú vetélytársaikkal, elsősorban a diszkontokkal szemben. A magyar kézben lévő élelmiszerboltok jelentős része eddig is legfeljebb csak vegetált, a mostani helyzetben viszont egyre többen csúsznak át a veszteséges működésbe.
