Úgy tartja a mondás: csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. Talán ez lehet a magyarázata annak, hogy egy Simonka György fideszes országgyűlési képviselőhöz köthető cég „tévedésből” Békéscsabán épített fel egy szerelőcsarnokot, noha arra kapott uniós pályázati forrást, hogy Medgyesegyházán hajtsa végre a beruházást. A Likefest Kft. 60 millió forint brüsszeli pénzt nyert 2014-ben arra, hogy a dél-alföldi régióban, medgyesegyházi telephelyen korszerű szerelőcsarnokot építsen fel, ahol gépjárművek, kamionok, mezőgazdasági gépek javítását, karbantartását, felújítását fogja végezni. A kormányzati pályázati portálon ma is fellelhető adatok alapján a társaság külön kiemelte, hogy a fejlesztésnek munkahelyteremtés is a célja, ugyanis a szerelőcsarnokba három új alkalmazott felvételét tervezik.
Új főigazgatót kapott februárban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kormányhivatal. Polgári András kinevezése látszólag mínuszos hír, még az állami távirati iroda sem foglalkozott vele. Pedig az eseménynek önmagán túlmutató jelentősége volt: az önkormányzatokat ellenőrző, a helyi polgármestereket felügyelő, a törvényesség őreként működő megyei hivatalban csaknem egy hónapon keresztül totális fejetlenség uralkodott.
Tavaly októberben, idén januárban, márciusban és áprilisban is végrehajtást rendelt el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal annál a Békés megyei egyesületnél, amely hamarosan 250 millió forint uniós forrásból épít kerékpáros-túraközpontot Pusztaottlakán – értesült lapunk. Bár az adóhivatal által kibocsátott végrehajtási határozatok már nem hatályosak, szakértők szerint mindenképpen aggályos, hogy egy olyan szervezet jut brüsszeli pénzhez, amelynél fél év alatt négy eljárás is indult
Úgy látszik, mágnesként vonzza az európai uniós forrásokat a 370 fős Pusztaottlaka, vagyis az a dél-békési község, ahol korábban Simonka György fideszes országgyűlési képviselő volt a polgármester. Néhány hete született ugyanis az a döntés, hogy az eddig elnyert brüsszeli pénzek után további 1,3 milliárd forint támogatás érkezik Pusztaottlakára. Mégpedig az unió Terület- és településfejlesztési operatív programjának (Top) forrásaiból. Ugyanakkor a Viharsarokban található apró településre áramló milliárdok a siker és a gyarapodás helyett sokkal inkább arra szolgálnak szemléletes példával, hogy az ingyenpénz elköltésekor egyáltalán nem szempont az észszerűség.
Úgy tűnik, nem beszélt a levegőbe Lázár János kancelláriaminiszter, amikor néhány hónapja bejelentette, hogy 2017 az uniós támogatások kifizetésének éve lesz. A jelek szerint a brüsszeli forrásokat, ha törik, ha szakad, le kell hívni – a cél elérésében az sem jelenthet akadályt, ha olyan cégeket juttatnak hatalmas összegekhez, amelyek tulajdonosi körében végrehajtás vagy büntetőeljárás zajlik. Ugyanakkor a fideszes érintettség előnyt jelenthet. Ezt támasztja alá az, hogy miközben Simonka György országgyűlési képviselő rokonainak és cégeinek érintettségével költségvetési csalás gyanúja miatt nyomozás folyik, a politikus köre különös körülmények között jut újabb uniós százmilliókhoz.
Nem csitulnak az indulatok a Békés megyei Fideszben: a Simonka-botrány miatt a múlt év végén kitört kormánypárti belháború után úgy tűnik, újabb frontvonalak nyíltak a helyi Fideszben. Kiderült ugyanis, hogy nem a Simonka György országgyűlési képviselőt érintő nyomozás az egyetlen, ami a Viharsarokban a Fideszhez köthető. Egy másik ügyben hamarosan vádat emelhet a Gyulai Járási és Nyomozó Ügyészség. Ezt a legfőbb ügyész közölte hétfői parlamenti válaszában Tóth Bertalan szocialista képviselő kérdésére. Polt Péter tájékoztatása alapján négy gyanúsítottja van Békés megyében a Helyi Termék Gazdaságfejlesztő Klaszter Kft.-nél költségvetési csalás miatt indult eljárásnak. Az ügyben az adóhivatal április végén javasolt vádemelést.
A Pécsistop azt írja, a Pécsi Értéktár Bizottsága jelenleg 5 tagú, és ezt szeretné Páva hat tagúvá bővíteni Fodor Ibolyával a "magas szintű munka fenntartása" érdekében. A lap idézi a város önkormányzatát: „A bizottság szakértőkkel kiegészítve válogatja majd ki a leginkább megbecsülendő pécsi értékeket.” A grémium „a munkájába bevonja az elmúlt 5 évben megválasztott díszpolgárokat, valamint a helyi, illetve megyei közművelődési feladatellátás országos módszertani intézményeit, továbbá az értékek gyűjtésével, megőrzésével, hasznosításával foglalkozó országos és területi illetőségű szakmai és civil szervezeteket is”.
A több mint egymilliót kereső Hegedűs Zsuzsának nincs miért aggódnia.
Idén is jól ment a kormányközeli nagyvállalkozóknak, akik közül egyre többen vannak a Forbes 33 leggazdagabb magyarról készült listáján. A magazin listájára például idén először fölkerült a filmügyi kormánybiztos/kaszinótulajdonos és fánkberuházó Andy Vajna, aki 44,9 milliárd forintosra becsült vagyonával a 21. helyet csípte meg a listán.
Egy karib-tengeri sziget hatóságai által kiállított erkölcsi bizonyítvány alapján tudott letelepedési kötvényt vásárolni egy jogerősen elítélt orosz állampolgár – tudta meg lapunk. Úgy tűnik tehát, hogy könnyen kijátszhatók a kormány által szigorúnak mondott biztonsági szűrők, hiszen az igazolást a „szokásos tartózkodási hely” hivatalaitól várják. Információink szerint az egyik letelepedési kötvényt forgalmazó cég, az Arton Capital Kft. tulajdonosa, Balogh Radosztina az egyetemi társa volt Rogán Antalnak, akivel ma is tartja a kapcsolatot. Az Index megtudta, a bahreini tiszteletbeli konzul, Garamvölgyi Balázs is üzletel letelepedési kötvénnyel.
