K-Monitor Adatbázis

Nagyjából 2000 német vállalat tart fenn csak papíron létező máltai fiókcégeket, amelyek kizárólag a „kreatív” adózás miatt léteznek. Most Németország komoly vizsgálatot indít a csak postaládával rendelkező, de a máltai cégjegyzékben hivatalosan szereplő kamu vállalatok miatt.

Az ügy kilenc vádlottja közül ötöt mondott ki bűnösnek a bíróság. A pert másodfokon folytatják.

2016-ban a Panama papers néven elhíresült pénzügyi botrány idején valaki bejelentkezett a francia adóhatóságnál. A névtelen informátor közölte, hogy egy hosszú listát tudna átadni azokról a francia adócsalókról, akik a panamai Mossack Fonseca cégen keresztül trükköztek. Csakhogy a listáért és a csalási mechanizmus részletes ismertetéséért potom egymillió eurót kért.

Erkölcstelennek tartják az adóelkerülést az emberek, de végeredményben az a fontos, hogy legyenek új munkahelyek – ez az egyik tanulsága annak a frissen készült kutatásnak, amelyet a Demnet készített. A kormánytól és az adóhatóságtól azonban hatékonyabb fellépést várnak, és az offshore cégek tulajdonosait is szívesen megismernék.

Az Európai Bizottság szerint csak uborkaszezonban bedobott gumicsont az, hogy Jean-Claude Juncker kormányfőként akadályozta meg a legális adócsalások elleni fellépést az EU-ban. A bizottsági elnök székét aligha rengeti meg a botrány, de ezt leginkább az EU-országoknak köszönheti.

Seszták számos olyan területet visz, ami Orbán szívügye is – ilyen a részben az ő felügyelete alá is tartozó rezsicsökkentés, az államosítások, az infrastruktúra, azon belül is a stadionfejlesztés. A miniszter láthatóan élvezi is Orbán bizalmát, de a színfalak mögött Lázár Jánossal lehet némi érdekellentéte – mégpedig épp az energiaszektor miatt, hiszen a Miniszterelnökségnek és az NFM-nek is vannak az ágazathoz köthető fontos feladatai. Az utóbbi hónapok történései után többen úgy vélik, Seszták az erőnyerő, de az utolsó szó ebben is Orbán Viktoré. Nyílt vitákra és összecsapásokra biztosan nem számíthatunk, a miniszter a visszahúzódóbb kormánytagok közé tartozik, keveset beszél a parlamentben, akkor is csak jobbára fölolvassa a beszédeit.

Néhány hónap alatt megszüntették azokat a költségvetési csalás gyanúja miatt indított nyomozásokat, amiket Konti Csilla, Boldvai László volt MSZP-pénztárnok felesége és Horváth Zsolt volt fideszes országgyűlési képviselő offshore-ügyében indított a Nemzeti Adó –és Vámhivatal. Az adóhatóság a nyomozást megszüntető határozatában azzal indokolta az eljárások befejezését, hogy szerintük – az egyébként nevetségesen rövid ideig – tartó nyomozás során beszerzett adatokból arra lehet következtetni, hogy az érintettek sem adócsalást, sem más bűncselekményt nem követtek el.

Noha Vizoviczki László mindig is tagadta azokat a szóbeszédeket és alvilági pletykákat, hogy Portik – olajszőkítésből szerzett – pénzéből épült fel a diszkóbirodalma, ennek némileg ellentmond a maffialeszámolások legfontosabb koronatanújának a Központi Nyomozó Főügyészségen 2013 decemberében tett vallomása. A védett tanú ugyanis részletesen beszélt kihallgatóinak az Energol-vezér és az adócsalással és vesztegetéssel vádolt diszkópápa megismerkedéséről, közös üzleti érdekeltségeikről, az olajos pénzekből elindított Vizoviczki-birodalom erőszakos terjeszkedéséről, lefizetett rendőrökről, illetve arról is, hogy az alvilág két ura milliárdos vagyonokat menekített ki az országból.

Egy szegedi könyvelőnő és férje irányította azt a bűnbandát, amelynek tagjai mintegy másfél milliárd forint áfahiányt okoztak a költségvetésnek. Adóparadicsomban bejegyzett offshore céget is felhasználtak bűnös üzelmeikhez. A NAV észak-alföldi pénzügyi nyomozói pénzmosás, áfacsalás és okirat-hamisítás miatt javasolnak vádemelést a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészségnél.

Mondvacsinált okokra hivatkozva nem árulja el a bevándorlási hivatal, hogy milyen erkölcsi bizonyítványokat adtak le a letelepedési kötvényt vásárló külföl­diek. Korábban lapunk tárta fel, hogy volt olyan elítélt orosz állampolgár, aki egy karib-tengeri adóparadicsomból származó dokumentumot nyújtott be.