Jelentős mértékben, 15 százalékkal bővült tavaly az ismertté vált gazdasági bűncselekmények száma az ORFK statisztikája szerint. A bűnügyi rangsor élén Budapest, Szabolcs-Szatmár megye és Győr-Moson-Sopron megye áll - írja a Napi Gazdaság. A jogsértések harmada adó- és társadalombiztosítási csalás.
248 millió forintos adócsalással gyanúsítja a rendőrség Tasnádi Pétert. A jogerős büntetését töltő vállalkozót szerdán hallgatta ki a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság korrupcióellenes osztálya.
Négy év és hat hónap fogházbüntetésre ítélte a Legfelsőbb Bíróság Stadler József vállalkozót. Az üzletembert különösen nagy kárt okozó csalásért ítélték el. Ezzel az ítélettel a Legfelsőbb Bíróság enyhítette a Bács-Kiskun megyei Bíróság korábban hozott ítéletét.
Villámsebességgel tárgyalta a Legfelsőbb Bíróság Stadler József büntetőperét. A szerdán megkezdődött másodfokú eljárásban még az első tárgyalási napon a vádbeszéd is elhangzott az akasztói vállalkozó ügyében. E szerint az ügyész az első fokú ítélet súlyosbítását kérte: börtönbüntetést és teljes vagyonelkobzást. Stadler továbbra is ártatlannak tartja magát, és felmentését kéri.
Szerdán kezdődik a Legfelsőbb Bíróságon Stadler József újabb büntetőpere. Az akasztói vállalkozót első fokon 5 és fél év börtönre és kétmilliós pénzbüntetésre ítélték csalás, adócsalás és okirathamisítás miatt.
Az Országgyűlés 1993. május 25-én vitatta meg a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat vitája a kivételes és gyorsított törvényhozói eljárás keretében zajlott le. A viták során a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság ülésén a törvényjavaslatot a képviselők részletes vitára alkalmatlannak találták, és a kilenc tagból mindössze ketten szavaztak rá igennel. Az ellenzéki pártok képviselői kétségeiket fejezték ki, mert szerintük a zárjegyragasztás (és annak ellenőrzése) révén komoly eredményeket nem lehet elérni a szesz-, kávé- és dohányjövedék behajtásában. Alkotmányjogi kifogásaikat is hangsúlyozták, amelyek szerint "akár az üzemanyag színének személygépkocsin belüli ellenőrzése, akár a háztartási tüzelőolajjal működő fűtőberendezések létezésének magánháztartásokon belüli ellenőrzése személyiségi jogokat súlyosan sértő hatósági lépés". Az Országgyűlés Ügyrendi Bizottsága a törvényjavaslat ülésnapján a 10 594-es ügyiratszámon eljuttatta állásfoglalását a honatyákhoz arról, van-e jogkövetkezménye az elutasításnak. A bizottság megállapította, hogy "a kivételes eljárásban tárgyalt javaslatok vitája során a kijelölt bizottságnak nem kell állást foglalni sem a javaslat általános vitára való alkalmasságáról, sem részletes vitára bocsátásáról. E tekintetben nem vonhatja magához egyik bizottság sem az Országgyűlés plenáris ülésének jogosítványait". A Pénzügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium szakértői megvédték a jövedéki termékek ellenőrzésére vonatkozó tervezett jogszabályokat, és a hatósági eljárásokat alkotmányosnak találták. A bizottsági viták során 139 módosító indítványt vitattak meg, amelyeknek csaknem a felét elfogadták. Nagy vitát váltott ki, hogy mi legyen azokkal a gépjárművekkel, amelyekben az ellenőrzések során színezett fűtőolajat találnak. Dr. Békesi László magát az ellenőrzést is sértőnek találta, inkább a csalás lehetőségének megszüntetését indítványozta. A vita azonban leginkább arról szólt, hogy a gépjárművet ebben az esetben lefoglalják, vagy elkobozzák-e. Végül a bizottság csak a lefoglalás lehetősége mellett döntött. Hasonlóan éles vitát váltott ki a jövedéki engedélyek kiadása is. A bizottság ugyanis nem értett egyet abban az előterjesztővel (dr. Szabó Iván), hogy a jövedéki engedélyek kiadását csak az állami adótartozások fennállása esetén tagadják meg, javaslatuk szerint a társadalombiztosítási tartozások rendezését is az engedélyezés feltételévé kellene tenni. A bizottság legvégül elutasította Futaki Géza (SZDSZ), Pelcsinszki Boleszláv (SZDSZ), és Vince Kálmán (FKgP) arra irányuló javaslatát, hogy a mezőgazdasági kisárutermelők is jogosultak legyenek háztartási tüzelőolaj felhasználására.
