Egy szocialista képviselő előadta a javaslatot, utána egy ellenzéki támogató hozzászólás hangzott el, és semmi más. A kormánypártiak nem szóltak egy szót sem, csak leszavazták a javaslat tárgyalását.
Februárban ismertetett a hvg.hu egy MSZP-javaslatot. Az Alkotmánybíróság még tavaly októberben szólította fel az országgyűlést, hogy 2019 végéig törvényben rendezze a választási plakátok kihelyezéséhez szükséges hozzájárulás szabályait, mert különben az önkormányzatok önkényesen szórakozhatnak a nekik nem tetsző kérelmezőkkel, határidő hiányában halogathatják a választ. A kormány azonban nem nyújtott be erről törvényjavaslatot. Ezt próbálták pótolni a szocialisták azzal, hogy ha a hozzájárulás megadására jogosult szerv három napon belül nem válaszol az e-mailben elküldött kérésre, akkor ezt tekintsék úgy, hogy a plakátok elhelyezéséhez hozzájárult.
Az Alkotmánybíróságnál évekig hevernek a beadványok úgy, hogy rájuk se néznek. Ahol maga az Alaptörvény szab határidőt, azt nem tartják be. Magyarázatot adni, kérdésekre válaszolni nem hajlandó az Ab.
Az Európai Bíróságon (EUB) indult kötelezettségszegési eljárások lezáródásáig az AB felfüggesztette a felsőoktatási törvény módosítása (Lex CEU) és a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló (civil-)törvény alkotmányosságának vizsgálatát. Mindkét ügyben az országgyűlési képviselők egynegyede kérte az AB-től, hogy vizsgálja meg a jogszabályok alkotmányosságát. Ilyenkor az AB-t nem köti eljárási határidő.
Beigazolódott a novemberi jóslat: a vasárnapi parlamenti választásig már biztosan nem dönt az Alkotmánybíróság három olyan, kulcsfontosságú ügyben, amelyekben józanul nézve nemigen határozhatott volna másképp, mint hogy a Fidesz által elfogadott törvények alkotmányellenesek.
Pontosítva: a taláros testület azt nehezményezi, amit a fideszes többségű parlament művel a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséggel.
Vége lehet Handó Tünde egyeduralmának? - tettük fel az egyelőre költői kérdést a múlt hónapban, annak kapcsán, hogy a Magyar Nemzet megírta: kollégái tapssal fogadták a Handó ellen pert indító Vasvári Csabának, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírójának programismertetőjét a múlt hét elején, amikor mintegy ötszáz fővárosi bíró küldötteket választott maga közül. És hát csapás, csapás hátán az Országos Bírósági Hivatal vezetőjére, akinek most az Alkotmánybíróság nyirbálta a hatalmát.
A négy új alkotmánybíró keddi megválasztásával nő a független bírák száma a testületben, cserébe a konzervatív, kormánypárti többség 2023-ig biztosan fennmarad.
Holnap szavaz a parlament a Fidesz és az LMP négy közös alkotmánybíró-jelöltjéről, akiket ma hallgatott meg az országgyűlés igazságügyi bizottsága. A szocialisták antidemokratikusnak tartják a jelölést, ezért nem vettek részt a mai bizottsági ülésen. Sőt, most már azt is mondják, hogy a jelölésük maga sem felelt meg a törvényi előírásoknak, és jogsértő lehet a megválasztásuk.
Bár az adószám-felfüggesztés ügyében eljáró bíróknak igenis van lehetőségük a mérlegelésre, az Alkotmánybíróság mégis elutasította a norvég civil pénzek elosztását lebonyolító négy szervezet bírósági kezdeményezését.
Saját korábbi döntésének ellentmond az Alkotmánybíróság a földtörvényhez kötődő haszonbérleti szerződések ügyében.
