language

Intézmények:

Államadósság-kezelő Központ highlight_off

Lapok:

Magyar Nemzet (MNO) highlight_off

Magyar Nemzet (MNO)

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

 

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [14]  Oldalak:   <<  <  1 2

Titkolózik és pénzt kér a hivatal

Fél évet és több mint egymillió forintot kér közérdekű adatok kiadásáért lapunktól a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH). Arra voltunk kíváncsiak, miért vontak vissza – mondvacsináltnak tűnő okokra hivatkozva – több tucat tartózkodási engedélyt olyan külföldiektől, akik befektetéseik nyomán jutottak ehhez a lehetőséghez, és nem a visszás körülmények között értékesített letelepedési kötvények vásárlásán keresztül.

Ötvenmilliárdos üzlet a letelepedés

Igen jól profitálhattak a közvetítőcégek a letelepedési államkötvények értékesítéséből: csak tavaly 50 milliárd forint folyhatott be a cégekhez, amelyért cserébe 172 milliárd forint névértékű magyar állampapírt értékesítettek. Nem tűnik rossz üzletnek 29 százalékos haszonkulccsal dolgozni, főleg annak tükrében, hogy a globális szereplők beérik 0,2–0,3 százalékkal is.

Botrányba fulladt ÁKK-tender

Túl alacsony az ügynöki jutalék – információink szerint ez volt az egyik fő problémája az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) a milliárdos marketingkommunikációs pályázatára érkezett anyagokkal. Az alacsony áraknak köszönhető kizárás nyomán a tender egyetlen továbbjutója az a Berg Média Budapest reklámügynökség lett, amely évek óta sikerrel pályázik az állami cégnél.
Találatok: [14]  Oldalak:   <<  <  1 2