K-Monitor Adatbázis

Több milliárd forintot költött el 2015-ben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. titkos vállalat-felvásárlásokra, jeligés projektekre, soha nem halott állami cégek adósságainak rendezésre – többek közt ez derül ki az átláthatóságot elvileg szolgáló parlamenti jelentésből. Tavalyelőtt 64 milliárd forint ment el az állami cégek támogatásra, tőkeemelésekre – ebből több milliárdról az sem tudható, hogy pontosan mire költötték, de az sem, hogy a pénz milyen kezekbe került. Fedőnevek az országgyűlési beszámolóban.

Üzleti titokra hivatkozva nem adta ki a Szerencsejáték Zrt. az Átlátszó közérdekű adatigénylésére a Hungaro Control Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt.-vel 2016-ben megkötött szerződéseit, pedig az adófizetők forintjait állami cégnél költötte el. Szerkesztőségünk pert indít a kontraktus kiadásáért. A Szerencsejáték egyébként legszívesebben a kormányzat által igen kedvelt Kuna Tibor kommunikációs cégeinél költi el a pénzét: mintegy 10 milliárd forint értékben kötött szerződést a Trinity Communications Kft.-vel és a Young and Partners Kft.-vel.

Ki gondolta volna a vidéki önkormányzatok által üzemeltetett múzeumokban csak úgy tobzódik a szabályszerűtlenség? Pedig éppen erre jutott az Állami Számvevőszék, amely hat vidéki múzeum vagyongazdálkodásának ellenőrizését fejezte be.

Még nincs eredménye annak a vizsgálatnak, ami a Fővárosi Közterület-fenntartó szerződéseinek ügyében indított Szeneczey Balázs, főpolgármester-helyettes. Korábban kiderült, korrupciós botrányban érintett az FKF: a szervezet tanácsadójának „játszottak ki” egy sokmilliós tendert, így előfordult olyan is, hogy egyes tanácsadók 350 ezer forintos napidíjért dolgoztak.

Több mint két hónappal a május végi határidő után sem elérhető a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. mérlege. Igen, ők azok, akik néhány órával az összeomlás előtt vették milliárdjaikat a Tarsoly Csaba-féle csődbrókercégből, és akik a 2014-es beszámolójuk háttéradatait is csak egy bukott per nyomán közölték.

Minden napos kemény munka megteremteni a jogi kereteit annak, hogy a gazdaságban a kormány elképzeléseinek megfelelően történjenek a dolgok. Ezért kell századszor módosítani mondjuk a közbeszerzési törvényt, vagy azt, ami az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságokra vonatkozik. Vannak a kiszámíthatóságnál és jogbiztonságnál magasabb rendű szempontok.

Az állam tulajdonában lévő Kiving Ingatlangazdálkodó és Beruházásszervező Kft.-t egymillió forintra bírságolta a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD), mivel közbeszerzés mellőzésével végeztetett régészeti feltárást a Budai Várban.

A szokásos évi költségvetési “salátatörvény” idén különös meglepetéseket tartogat. Varga Mihály ma benyújtott törvényjavaslata újabb pofon a közérdekű adatok nyilvánosságának: a köztulajdonban álló gazdasági társaságokat gyakorlatilag kivonja az információszabadság hatálya alól. Csak remélni tudjuk, hogy a nyomokban még létező alkotmányvédelmi reflexek ezúttal is gátat tudnak szabni a korrupció elleplezését szolgáló kormánypárti szándékoknak.

Újabb támadást intéz az információszabadság ellen a kormányoldal – figyelmeztet az Eötvös Károly Intézet. Más civil szervezetek pedig nyílt levélben tiltakoztak a Németh Szilárd fideszes politikus által benyújtott törvénymódosítás ellen, amely szerint a Magyar Posta szerződései és a cég egyéb adatai a jövőben nem lesznek nyilvánosak.

Tiltakozunk a Németh Szilárd kormánypárti képviselő által előterjesztett törvényjavaslat ellen, mert az jelentősen korlátozná a közpénzhasználat ellenőrzését és a közérdekű adatok megismerését. Ezért, más civil szervezetekkel összefogva, arra kértük a parlamenti képviselőket, hogy ne szavazzák meg azt a módosítást, amely mentesítené a közel 200 milliárd forintnyi állami vagyon felett rendelkező Magyar Postát a közérdekű adatkérések megválaszolása alól.