K-Monitor Adatbázis

Az Országgyűlés mai ülésén kezdi alkalmazni a házelnök javaslata alapján elfogadott új munkarendjét, miszerint a képviselők két órán keresztül interpellálhatják a kabinetet, majd előkészíthetik a keddre tervezett szavazásokat.

Önmagához képest is meghökkentően alacsony színvonalú „vitában" tárgyalta a parlament az atomtörvény módosítását, amely 30 évre titkosítana gyakorlatilag minden adatot és dokumentumot a beruházással kapcsolatban.

Harminc évig nem lenne megismerhető közérdekű adatként a paksi erőmű bővítésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatok egy része egy módosítás értelmében, amelyet éles vita után, pénteki ülésén fogadott el az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége az atomerőmű-beruházással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez.

Korrupció, lopás, hazaárulás – élesen bírált az ellenzék, de hiába. A törvényalkotási bizottság kormánypárti többségét nem tudta meggyőzni. A tervezett titkosítási időt megduplázó változtatás kimondja, hogy az orosz és a magyar kijelölt szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.

A megyei bíróság elhalasztotta Hernádi Zsoltnak, a Mol Nyrt. korrupcióval vádolt elnök-vezérigazgatójának a büntetőperét csütörtökön Zágrábban.

Egy parlamenti szópárbajban Lázár János nemrég burkoltan az atomerőmű „simicskátlanítására” utalt annak kapcsán, hogy a kormány nemzetközi menedzsmentet állítana az energiacég élére. A tervezett lépés másik célja a régi és az új blokkok párhuzamos működtetése ellen lázadozó paksi szakembergárda megfegyelmezése lehet.

Olyan lehetőséget kapott az államtól egy svájci központtal működő, részint offshore hátterű cég az utóbbi négy évben, ami egészen egyedülálló módon tudta gazdagítani a tulajdonosait.

Közben az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) is megállapodott az oroszokkal.

2018-ban kezdik el építeni a paksi atomerőmű új blokkjait - ezt is tartalmazzák a kedden megkötött szerződések. A dokumentumokat nem hozzák nyilvánosságra. Ezt azonban az LMP, a Demokratikus Koalíció és az Együtt sem tudja elfogadni és a szerződések nyilvánosságát követelik. Az MSZP szerint a szerződések törvénytelenek, a DK pedig biztos benne, hogy ismét a miniszterelnök körüli cégek járnak jól a beruházással. A szerződésekről a nemzetközi lapok is beszámoltak.

Aszódi Attila kormánybiztos nem úgy gondolta, hogy az oroszoké, bár szavaiból logikusan adódott ez a következtetés is.