K-Monitor Adatbázis

A magyar olajmulti, a Mol két hete nyilvános ajánlatot tett az eddig is általa irányított horvát INA közkézen forgó részvényeire, vélhetően azzal a céllal, hogy 47 százalékos részesedését, 50 százalék fölé emelje. Az ajánlattal szemben horvát politikai és üzleti körök egységfrontba tömörültek és igyekeznek meggátolni a Mol ajánlatának sikerét.

Karsai József késve bár, de válaszolt szeptember végén megjelent cikkünkre. Egy bizonyos egymillió forintról írt anyagunkat kifogásolja, melyet tévesen úgy állítottunk be, mintha az korrupciós pénz lenne: kérésére helyesbítjük hangfelvételre alapozott tévedésünket.

Nyilvánosak az alumíniumipari cég privatizációs szerződései, kiderülhet, kinek a dolga volt a kármentesítés.

Beperelte a K-Monitor Iroda az MVM-et, mert a társaság nem adja ki a Pintér Sándor volt biztonsági cégével (CBSZ Zrt.) kötött szerződésének adatait.

Bodoky Tamás tényfeltáró újságíróhoz méltó alapossággal és szívóssággal igyekezett az elmúlt években utánajárni az MVM-nél a korábbi kormányzati ciklus alatt elfolyt tízmilliárdoknak (Az MVM alkotmányos költsége -Az elszámoltatás vakfoltjai I., ÉS, 2010/36., 2010. szept. 10.)

A belpolitikától soha nem lehet függetlenedni egy olyan cégben, mint az INA – véli Áldott Zoltán, a horvát olajtársaság igazgatóságának elnöke.

Horvátországban parlamenti bizottság vizsgálta, milyen körülmények között adták el az INA olajtársaságot a Molnak. A magyar cég, amely más ügyben is magyarázkodásra kényszerült, minden horvát politikai váltás után gondba kerül.

Augusztusi kinevezése óta most először adott lapunknak interjút Baji Csaba, a Magyar Villamos Művek (MVM) új vezérigazgatója.

Semmilyen tárgyalás nem történt a horvát és a magyar miniszterelnök között Jadranka Kosor nyári budapesti látogatása óta, Orbán Viktor sajtóstábja szerint.

Bodoky Tamás a lap 36. számában megjelent, Az MVM alkotmányos költségei, az elszámoltatás vakfoltjai I. című cikkével kapcsolatban álláspontunk szerint nem az én biztatásomra kötött áramvásárlási szerződések miatt ment csődbe a Vértesi Erőmű Zrt., és ez az államnak nem okozott több tízmilliárd forintos kárt.