K-Monitor Adatbázis

Újabb fontos céget vett meg az állami Nemzeti Közművek (leánykori nevén ENKSZ). Maga a társaság, az eddig francia kézben levő Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. is izgalmas, de bónuszként egy több százmilliárd forintos washingtoni per is lezárulhat. Nem meglepő, hogy végül összejött a nagy üzlet, hiszen a felek régóta dolgoztak rajta, ráadásul valóban találkozott a kereslet és a kínálat.

Szétválasztotta az MVM-csoport az elnöki és a vezérigazgatói posztot. Az eddigi első számú vezető, Csiba Péter lesz az elnök, míg Zsuga János korábbi termelési és műszaki vezérigazgató-helyettes a vezérigazgató. Milyen lesz a munkamegosztásuk, és mi állhat a döntés hátterében?

Az Orbán-kabinet most visszatölti a korábban általa lecsökkentett biztonsági gázkészleteket, rendre a kormányfő-közeli MET-et helyzetbe hozva.

Vannak olyan vezetők az MVM Paks II. Zrt-nél, akik csaknem a dupláját keresik, mint néhány hónapja, közben pedig régi arcok tűnnek fel új szerepben a cégnél. A jelek szerint a beruházás körül sertepertélő Kocsis István magával hozta korábbi bizalmasait is.

Nem nehéz úgy rezsit csökkenteni, hogy a világpiacon is nagyon durván lementek az árak. Ahhoz már pofa kell, hogy a kormány még mindig azt mondja, ők harcolnak a magas rezsiköltségek ellen. Ráadásul jön az újabb körös átverés.

„Nagyon nincsen rendjén, hogy egy állami vállalat, ami adóforintokkal gazdálkodik, így szórja el az állampolgárok pénzét” – mondta Szél Bernadett, az LMP társelnöke, akinek azon kérdésére, miszerint utasították-e az állami vállalatot a CÖF támogatására, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a hétfői plenáris ülésen annyit mondott: „A minisztérium nem utasította az MVM-et.”

Szerdán jelent meg egy alapos tanulmány a MET üzleteiről, amelyekről korábban részletesen írtunk. A Járadékvadászat és a haveri kapitalizmus modelljei a magyar energiapiacon, 2011-2015, A magyar kormány – MVMP – MET történet elemzése című dolgozatot a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) kutatói készítették, az Energiaklub Egyesület megbízásából.

A horvát kormány 2014 elején fordult nemzetközi döntőbírósághoz. A horvát álláspont szerint a magyar olajvállalt korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt Mol-befektetések a horvát olajfinomítókba és a Mol megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket.

Évente 285 milliárd forintjába is kerülhet az adófizetőknek Paks II, állítja egy friss tanulmány, mely a beruházás gazdasági szempontjait vizsgálja. Az elemezés nem talált olyan forgatókönyvet, mely mellett gazdaságos lenne az új blokkok felépítése és működtetése.