K-Monitor Adatbázis

Orbán Viktor kedden milliárdos fejlesztéseket fog bejelenteni Dunaújvárosban. Látszólag nagy lesz az öröm, pedig a miniszterelnöknek már nagyon elege van a helyi Fideszből. Az elmúlt években kemény dolgok történtek a városban, hullottak a fejek a párt körül, és még hullani is fognak. A városháza most mégis jó eséllyel pályázik egy műugrócentrumra, pedig előtte senki sem foglalkozott ott műugrással. A nagy kérdés: ad-e Orbán 1,4 milliárd forintot, hogy a tékozló fideszesek felújíthassák a saját irodaházukat.

Az Energiaklub másodfokon is pert nyert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-vel szemben. A jogerős ítélet szerint nyilvánosságra kell hozni a MVM Paks 2 Zrt. felvásárlásáról szóló szerződést.

Újabb meghökkentő személyzeti döntésre készül a Budapesti Közlekedési Központ. A Design Terminál beruházása körüli botrányban érintett Központi Szolgáltatási Főigazgatóság akkori pénzügyi vezetőjét alkalmaznák. Még szép, hogy pénzügyi vezetőként.

Röpködnek a nevek, hogy kit helyez a kormány az adóhivatal elnöki székébe.

Nem jeleskednek a legfontosabb állami vállalatok sem a törvények betartásában, sem az átláthatóságban, miközben az adófizetők pénzén működnek, azzal gazdálkodnak. Legalábbis ez derült ki a Transparency International (TI) legújabb, tegnap nyilvánosságra került vizsgálatából. Az állami vállalatok kifogásolható magatartása melegágya lehet a korrupciónak.

A havi bevétele mellé prémium is dukál, így Dávid Ilona jövedelme akár évi 53 millióra is felmehet.

Ma már könnyen elképzelhető, hogy menesztik Vida Ildikót, a NAV sokáig védett elnökét. A legfőbb ügyész ugyanis a parlamentben váratlanul bejelentette, hogy másfél év után kinyitják a híres zöld dossziét, és az ezermilliárdos áfacsalás ügyében több szálon folyik a nyomozás.

Olyan lehetőséget kapott az államtól egy svájci központtal működő, részint offshore hátterű cég az utóbbi négy évben, ami egészen egyedülálló módon tudta gazdagítani a tulajdonosait.

A vizsgálható paraméterek alapján a legnagyobb korrupciós kockázatú állami beruházások közé tartozik a tervezett paksi bővítés – derült ki az Energiaklub és a Heinrich Böll Alapítvány szakmai konferenciasorozatának keddi, a nukleáris projektek „közpénzügyi” elemzésével foglalkozó állomásán. Elhangzott az is: a korrupcióveszély csökkentésére alkalmas eszközök közül a magyar kormány eddig egyiket sem alkalmazta a projektnél.

A 66 megvizsgált állami vállalat honlapja alapján mindössze kettő kapott a 100-as skálán 90 pontot abból a szempontból, hogy mennyire tették közzé a törvény által megkövetelt adatokat, az átlag 46 pont volt - mondta Papp Krisztina, a Trancparency International Magyarország (TI) projektvezetője, az állami vállalatok átlátható működéséről készült kutatás bemutatóján, csütörtökön Budapesten.