Három forintból kettő kormányközeli cégeket gazdagíthatott az első félévben az állami vállalat szerződéslistája szerint, amelyhez nem volt könnyű hozzájutni.
Végre nyereséges lett a jogi tankönyveket, lexikonokat is készítő egykori Akadémiai Nyomda, az állami szereplők mégis úgy döntöttek, hogy - akár a 162 millió forintos kikiáltási áron - megszabadulnának az 1952-ben alapított cégtől.
2020 végén a magyar kormány területet és üzemeltetési jogot vett az olaszországi város tengerpartján nagyjából 10 milliárd forintért. A helyszínen azóta se történt semmi, de a projektre 2019-ben létrehozott állami cég azóta is nyeli a közpénzt. A kormány kikötőnek hívja a megvásárolt ingatlant, de valójában egy volt olajfinomítóról van szó, amiből legalább 65 milliárd forintért csinálnának konténerhajók fogadására alkalmas teherkikötőt. A megvalósíthatósági tanulmányt azonban csak az ipartelep megvásárlása után rendelték meg, és bár 160 millió forint közpénzbe került, nem akarják nyilvánosságra hozni.
Szijjártó Péter külügyminiszter négy éve jelentette be, hogy a magyar kormány területet és üzemeltetési jogot vesz Trieszt kikötőjében. Az adásvétel 2020 végén zárult le, de azóta sem történt előrelépés, az olasz város tengerpartján megvásárolt helyszínen a mai napig nem indult el a beígért fejlesztés. A projektre 2019-ben létrehozott állami cég viszont azóta is nyeli a közpénzt, és évről-évre veszteséget termel.
Hiába hozták létre tavaly gyorsított eljárásban, s szántak rá az idén ötmilliárd forintot, máig nem működik az állami Élelmiszermentő Központ. A szükséges szoftver fejlesztésével ugyanis egyre késik, ám egyre többet kér érte egy homályos hátterű, kormányközeli tanácsadókkal dolgozó cég.
„Minden munka elkészült, és az Újpesti Sajtó Kft. birtokába került. A BRFK munkatársainak minden kért anyagot maradéktalanul rendelkezésre bocsátottunk és a továbbiakban is mindenben együttműködünk velük.” Ezt írja közleményében az újpesti önkormányzat csütörtökön. A közlemény szerint a Fidesz vette célba az ellenzéki vezetésű újpesti önkormányzatot, illetve annak médiacégét olyan ürüggyel, amely alapjaiban cáfolható.
A váci Fidelitas elnökének civil szervezete közel kétszázmillió forintos állami támogatást kapott a városszéli illegális hulladék felszámolására. A pénz túlnyomó többségét erre is fordította, ugyanakkor jó pár millió forint ment Facebook-menedzselésre, kormánypárti lapok hirdetéseire, kiadványok, fotók, videók készítésére, valamint projektmenedzseri feladatokra.
Május végén az Ormosszén Zrt. is közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. Abból kiderül, hogy bár bevételét sikerült közel kétszeresére növelnie, mégis veszteséges volt a működése: 1,24 milliárdos nettó árbevétel mellett az adózott eredménye -104 millió forint lett a barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó cégnek. A vállalatban korábban a kormánymédia által „a baloldal legbefolyásosabb vörösbárójának” nevezett Leisztinger Tamás volt a meghatározó tulajdonos, tavaly azonban állami kézbe került. Nem sokkal ezután a cég milliárdos támogatást kapott a kormánytól.
A Zugló TV-nek eddigi működése során egyetlen igazán emlékezetes adása volt: 2021 szeptemberben a kerületi televízió stúdiójában zajlott le az ellenzéki előválasztás talán legélesebb vitája Tóth Csaba MSZP-politikus és Hadházy Ákos között. Tíz nappal a vita után Tóth bejelentette, hogy visszalép: „Visszalépek, ennyi volt, elég volt. További mondanivalóm nincsen.”