language

Kulcsszavak:

állami / önkormányzati vállalat highlight_off

Lapok:

Magyar Narancs highlight_off

Magyar Narancs

A Magyar Narancs egy csütörtökönként megjelenő, liberális szellemiségű politikai-kulturális hetilap, Nyugat-, Európa- és piacpárti irányultsággal. 1989. október 14-én jelent meg először a radikális és az akkor még liberális beállítottságú Fideszhez közel álló fiatalok lapjaként. 1990. nyarától Bojár Iván András főszerkesztésével, kétheti rendszerességgel jelent meg. Ugyanekkor a lap elvált a Fidesztől, de a lap még sokáig Fidesz-lapként élt a köztudatban. Ennek alapjai a következők voltak: közös iroda, személyi átfedések, világnézeti hasonlóság, Soros Alapítvány támogatása, valamint a Fidesz "narancsos" kampánya. 1991 nyarától Vágvölgyi B. András lett a főszerkesztő. A 1998/43-as számtól 2000/13-as számig adminisztratív okokból ideiglenesen MaNcs néven jelent meg az újságárusoknál. A felelős kiadója 1990 nyaráig dr. Kövér László volt. 1998-ban a Postabank-lapcsalád felszámolásakor a Magyar Narancs finanszírozása is veszélybe került. Ekkor alapítottak egy új kiadót, magyarnarancs.hu Kft. néven, melynek ügyvezetője Bojtár Endre főszerkesztő. A cégadatbázisban a lap tulajdonosai között szerepel a Media Development Investment Fund Inc.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [108]  Oldalak:   <<  <  2 3 4 5 6 7 8 9 10 11   >  >>

A hosszú siker titka – Portré Pásztor Béláról

Talán Európa-szerte egyedülálló módon, közel fél évszázada vezeti az ország egyik legdinamikusabban fejlődő kistérségi központját, Veresegyházat Pásztor Béla polgármester. Már a Kádár-korszakban is azt vallotta, hogy a közjó érdekében időnként át kell lépni az életidegen szabályokat. Poros kis faluból tette közel fél évszázad alatt az ország egyik legdinamikusabban fejlődő kistérségi központjává Veresegyházat a város ma is hivatalban lévő polgármestere, Pásztor Béla. A Kádár-korban induló településvezető pályafutása azonban korántsem nélkülözi az ellentmondásokat.

Olcsóbbért gyengébbet – A távozó Hoffmann Rózsa legyalulta a tankönyvpiacot

Számos kiadó került lehetetlen helyzetbe, miután az állami iskolák csak a Hoffmann Rózsa által kiadott listáról rendelhetnek tankönyvet. A tananyagok minősége romlani fog, és az sem biztos, hogy olcsóbbak lesznek.

Cifra ügyek városa

A Mercedes által fizetett iparűzési adó évekre rendbe tette a város költségvetését, sok helyi mégsem elégedett: a gyár betelepítése ellenére nő a munkanélküliség. Egy város, ahol a fideszes vezetés 2010 előtt gesztust tett a szocialista kormánynak is.

A múltat eltörölné – Demszky, Orbán és a négyes metró története

Tarlós István nem hívja meg a 4-es metró avatására Demszky Gábort, mert annak idején úgymond igaztalanul okolta Orbán Viktort az építkezés elhúzódásáért. Aligha Tarlós emlékezete a rövid. Orbán az, aki nem tud felejteni, viszont nagyon szeretné, ha mindenki más elfelejtene mindent.

Mi marad a végén?

Bár a CÖF bohócos plakátján Hagyó Miklós nyilván a szocialista gonosztevő jelképe, bűnösségét bíróság nem mondta ki, sőt nincs is ma bíróság, amely tárgyalná a perét. A rendőrség által bűncselekménygyanúsnak ítélt több BKV-szerződés is kikerült a vádiratból, és az ügyészséget irányított nyomoztatással vádolták. A felrótt kárérték is egyre csökken, a legendás nokiás doboznak pedig már se híre, se hamva. Összefoglaljuk, mi történt négy év alatt.

A Csepel-Szentlőrinc-tengely - II. Üzlettárscentrikus megoldások

A két kerület közötti legfontosabb kapocs Werner Péter, a Csepeli Városgazda cég vezérigazgatója, aki egyúttal a pestszentlőrinci Városgazda igazgatósági elnöke is. Ahogyan előző cikkünkben (lásd: Családcentrikus megoldások, Magyar Narancs, 2013. június 13.) írtuk, Ughy Attila XVIII. kerületi polgármester és Werner Péter alighanem a Napi Gazdaságnak köszönhetően ismerik egymást: Ughy egy időben a Napi Gazdaság Kiadó Kft. marketing- és értékesítési igazgatóhelyettese volt, míg Werner annak ügyvezető igazgatója.

Az orbáni tizenkettő - Szemfényvesztő dolgozói privatizáció

Napjainkra pénzügyi befektetők kezébe került az a 12 állami gazdaság, amelyet "dolgozói" privatizációban értékesített 2001-ben az akkori Orbán-kabinet.

Megint nem nyert!

A Közgép Zrt. a kormányváltás óta 200 milliárd forintot meghaladó állami, önkormányzati megrendeléssel büszkélkedhet. Közbeszerzési pályázatainak sikerével párhuzamosan gyarapszik a nyeretlenek közössége is: a Közgép és az általa vezetett konzorciumok rendre kiszorítják a versenytársakat.
Találatok: [108]  Oldalak:   <<  <  2 3 4 5 6 7 8 9 10 11   >  >>