language

Kulcsszavak:

állami / önkormányzati vállalat highlight_off

Lapok:

Népszava highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [255]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

3-as metrókocsi-beszerzés: Vitézy Dávid is a felújításra szavazott

Az 3-as metróvonalon futó orosz szerelvények rendkívül rossz minőségben elvégzett felújítását Vitézy Dávid, az LMP főpolgármester-jelöltje lökte ismét reflektorfénybe, majd a Népszava cikke után, amelyben megírtuk, hogy Bolla Tibor, a felújítási tendert kiíró és lebonyolító BKV vezérigazgatója még a közbeszerzés előtt meglátogatta a későbbi győztes Metrowagonmash moszkvai gyárát, Ungár Péter, az LMP elnöke egy héttel ezelőtt két kérdést intézett Draskovics Tiborhoz, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Igazgatóságának jelenlegi elnökéhez.

Már a tenderkiírás előtt egyeztethetett a Metrowagonmash orosz metrógyártó képviselőivel az előző városvezetés és a BKV

Már egy évvel a fővárosi 3-as metróvonal szerelvényeire kiírt – végül az orosz Metrowagonmash (MWM) metrógyártó sikerét hozó – tender előtt, 2013-ban tárgyaltak egymással a főváros képviselői és az oroszok – derült ki egy, a Népszava birtokába került hivatalos feljegyzésből.

„Ha volt is orosz befolyásolás, akkor azt a kormány intézte”

A pályázaton eredetileg kissé meglepő módon így is elindult hét cég, de az eljárás során olyan szűk teljesítési határidőt írt ki a BKV, amit csak az a pályázó tudott teljesíteni, amely kész tervekkel és technológiával rendelkezett. Így csak három társaság maradt versenyben: a Metrowagonmash, a kijevi metrót felújító észt Skinest Rail és a prágai metrón dolgozó cseh Skoda.

40 milliárd forintot követel a BKV az oroszoktól

Több mint öt éve indították, de még mindig csak az iratváltásoknál tart a 3-as metró szerelvényeinek gyártója, az orosz Metrowagonmash ellen indított per. Holott közben a lassabb nemzetközi választott bíróság előtt zajló, két és fél évvel később indult e-jegy pernek is sikerült pontot tenni a végére.

Megvan az ítélet, a több mint 10 milliárd forintos veszteség nagy részét végleg elbukta a főváros a befuccsolt e-jegy-projekten

Jogosnak és érvényesnek ítélte az elektronikus jegyrendszer megvalósítására kötött vállalkozói szerződés 2018-as azonnali hatályú felmondását a Nemzetközi Gazdasági Kamara (ICC) mellett működő választott bíróság a fővárosi e-jegy bukása miatt 2021 szeptemberében indított perben.

Kreatív pénzosztás: 3575 milliárd forintot fizetett ki eddig a rezsialapból az Orbán-kormány

Hosszú a lista, csaknem 400 tételből áll. Minisztériumok, börtönök, sportlétesítmények, MVM, távhőszolgáltatók, vízközművek, iskolák, kórházak, titkosszolgálatok, a Hungaroring, dologi kiadások, személyi juttatások – mind olyan szervezetek és célok, amelyekre felmérésünk szerint 2022 ősze óta több ezer milliárd forintot költött az Orbán-kormány a rezsivédelmi alap pénzeiből.

Nem titkolózhat tovább az Orbán-kormány, négy év után teljes egészében ki kell adni a Mátrai Erőmű gyanús aktáját

Bár a kabinet féltve őrzi az addig Mészáros Lőrinchez tartozó szénerőmű négy évvel ezelőtti állami felvásárlásának titkait, a Kúria az ügyben hozott hatodik döntésként ezúttal végleg helyt adott Tóth Bertalan adatigénylésének.

Svájcban is feljelentést tesz Hadházy Ákos az Agrárminisztériumnál eltüntetett közpénz miatt

Az ellenzéki politikus szerint minden jel arra utal, hogy az Agrárminisztérium hűtlen kezeléssel vádolt korábbi államtitkára büntetőperében szereplő milliárdok egy része megvan, a tárca vezetéséhez köthető.

Pécsi buszper: az ügyészség hatályon kívül helyezné a felmentő ítéletet

Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozza a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség a pécsi buszbeszerzéssel kapcsolatos büntetőügyben.

Jön a 17 milliárdos ítélet, legkésőbb januárban kasszához járulhat az e-jegy-ügy perének a győztese

Októberben várhatóan egy hetes tárgyalássorozat után hoz ítéletet a Nemzetközi Gazdasági Kamara (ICC) mellett működő választott bíróság a fővárosi elektronikus jegyrendszer bukása miatt indított perben – értesült lapunk. A döntéshozatalra 60 napja van a testületnek, így az ítélet még az idei évben megszületik. A Népszava ügyre rálátó forrása szerint nem várható sem további tárgyalási napok kitűzése, sem egyéb halasztó körülmény. Az ítélet elvben azonnal végrehajtható lesz, így a győztes fél már januárban a kasszához vonulhat, bezsebelve a bíróság által megítélt milliárdokat.
Találatok: [255]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>