K-Monitor Adatbázis

Egymás után nyeri el a közpénzből fizetett energetikai megbízásokat egy cégcsoport, amely a kormányzati kapcsolatairól és rendkívüli megerősödéséről ismertté vált Közgép érdekeltségei közé tartozik. Az állam már most is tízmilliárdokat költ energetikai beruházásokra, de ez minden számítás szerint csak nőni fog a jövőben.

Bírósági döntésre megkapta az Energiaklub a paksi atomerőmű bővítését megalapozó Teller-projekt szerződéseit. Ezekből kiderül: eddig közel 470 millió forintot költöttek a szerződéses megbízásokra - közölte a szervezet csütörtökön. A projekt összköltségét az ítélet ellenére sem közölte az atomerőmű.

Eddig közel félmilliárd forintot költött a Paksi Atomerőmű az erőműbővítés előkészítésére - derül ki az Energiaklub által peres úton megszerzett szerződésekből. A tervezett összköltséget azonban még mindig nem árulták el, a szerződésekből több részletet kitakartak, és néhány mellékletet sem küldtek el a szakpolitikai intézetnek.

Minél fontosabb ügyről van szó, annál nehézkesebben ítélkeznek a bíróságok az energiaszektor cégeit érintő közérdekű adatigényléses perekben. A titkolózó állami vállalatok akár több évig is húzhatják az időt, az ítéletek pedig rendkívül változatosak, egymásnak élesen ellentmondó döntések születnek.

A sávolyi motorpálya-beruházáshoz kapcsolódó többmilliárdos MFB-hitel, a pártoknak állami kezességvállalással nyújtott ingatlanvásárlási kölcsönök, a Magyar Villamos Művek szponzori tevékenysége, a Paksi Atomerőmű bővítési tervére elköltött adóforintok:mind olyan közérdekű adatok, melyeket nem ismerhet meg a köz.

A Fővárosi Bírósághoz fordul Jávor Benedek, hogy a paksi atomerőmű élettartam-hosszabbításáról és esetleges bővítéséről szóló dokumentumokat a választópolgárok végre megismerhessék.

Újabb feljelentés érkezett a két éve eredménytelenül vizsgálódó Nemzeti Nyomozó Irodához az MVM Zrt. off­shore-ügyében: a Nád MPS-H Kft. azzal vádolja az állami tulajdonú áramtársaságot, hogy törvénytelen módszerrel megszerezte és felhasználta a cég energianád-programját.

Egy jogi jelentés felveti, hogy zárolni lehetne Kocsis István, az MVM volt, a BKV jelenlegi vezérigazgatója vagyonát.

Az állami Magyar Villamos Művek (MVM) 2007–2008-as, tízmilliárdok eltűnésével járó gyanús ügyletei kapcsán két éve vizsgálódó Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) ismereteink szerint még ki sem hallgatta Kocsis István akkori vezérigazgatót, jelenlegi BKV-vezért.

A Szekszárdi Városi Bíróság hétfői, elsőfokú ítéletében kimondta: a Paksi Atomerőmű nem közfeladatot ellátó intézmény,ezért nem köteles kiadni a bővítésével kapcsolatos szerződések adatait az érdeklődő Energia Klubnak. A civileket képviselő TASZ nem érti a verdiktet, és fellebbez.