K-Monitor Adatbázis

A kisvasút végállomásánál kialakítandó létesítményt Mészáros Lőrincék cége építi.

Az állami tulajdonú lottóvállalat leánycége közzétette a 2022 első négy hónapjában általa kiosztott támogatások listáját. A táblázatokból kiderül, hogy idén márciusban, a Békemenet után néhány nappal 70 millió forintot adtak a kormánypárti felvonulást szervező CÖF alapítványának, amit már korábban is jelentős összegekkel szponzoráltak.

Az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. leánycége, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) 2018-ban 70 millió, 2020-ban pedig 100 millió forint támogatást adott a Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítványának. Az SZNP az Átlátszónak és a K-Monitornak is kitakarva küldte meg a támogatási szerződéseket, mert szerintük a részletek üzleti titoknak minősülnek. Mi pereltünk, a K-Monitor pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, és ez utóbbi felszólítására (minket megelőzve) megkapták az állami cégtől a kitakaratlan iratokat. A papírokat megosztották velünk, mutatjuk a tartalmukat.

A mosonmagyaróvári erőmű terve közel tíz évre nyúlik vissza: a beruházás mögött egy olyan cégcsoport, a Kovács Imre Zoltánhoz közel álló EU-Fire csoport áll, amely országszerte ismertté vált a hasonló, olykor félúton elakadó geotermikus projektjeiről. Kovács és cégei először egy 2011 óta befejezetlen battonyai erőmű-beruházás kapcsán hallattak magukról. 2012-ben aztán megjelentek Mosonmagyaróváron is. A helyi önkormányzat városüzemeltető kft.-je, valamint Kovács vállalkozásai – köztük a cikkünk szempontjából legérdekesebb Geotherm Hungary Kft.– külön projektcéget is létrehoztak a mosonmagyaróvári erőmű építésére; ebben Kovács Imre érdekeltségei számítottak többségi tulajdonosnak.

2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 88,5 milliárdos programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg. Most az Átlátszó tudomására jutott néhány eddig nem publikus költség: reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot, utazási- és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek költeni. Kíváncsiak voltunk, hogy megismétlődik-e a 2010-es pécsi eset, amikor a pénz túlnyomó részét megkérdőjelezhető fontosságú építési beruházásokra költötték. A válasz: igen. Veszprém esetében a kormányzati források szintén háromnegyed részét, 88,5 milliárdból 67,4 milliárdot – csakúgy, mint anno Pécsett – infrastrukturális fejlesztésekre szórják szét. Miközben a város fideszes polgármestere nem győzi hangsúlyozni, hogy az ő EKF-programjuk nem az infrastruktúrafejlesztésre fókuszál. A Veszprémi Főegyházmegye is beállt a közpénzeső alá: 39 milliárd forintból újíthatja fel a veszprémi várnegyedben lévő épületeket.

A korábbi vizsgálatok a NAV-ot és az ORFK-t nevesítették, mint a magyar állam részéről biztosan sáros intézményeket.

A Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP), az állami lottócég támogatásokat osztó leányvállalata júliusban 40 millió forintot adott a kormánykedvenc CÖF alapítványának. Közadatigénylésben kértük ki a támogatással kapcsolatos iratokat, de csak a szerződést küldték meg, és abból is kitakarták, hogy milyen feladatokat csinál a CÖKA a közpénzért cserében, mert azok „meg nem ismerhető adatok”.

Tavaly vették meg Mészáros Lőrinctől a 43 milliárdos veszteséget termelő erőművet.

„Civil Akadémiaként” hirdették, de kizárólag a Fidesz választási kampányáról szólt az a rendezvény, amit közpénzből és a Szerencsejáték Zrt. Nonprofit Kft.-jének forrásaiból is támogattak. A békemenetet szervező CÖF-háttérszervezet rendezvényén elhangzott, hogy az ellenzék valójában ellenség, és visszatért az „elmúlt nyolc év” retorika.

Nemrég írtunk arról, hogy a magyar kormány 2021-ben a magyar nyelvű folyóiratok támogatási rendszerének átalakítására 1,8 milliárd forintot szán a Petőfi Irodalmi Ügynökség Kft.-ből (PIÜ) kinőtt Petőfi Kulturális Ügynökség Zrt.-nek (PKÜ), amely a Demeter Szilárd által elnökölt Magyar Kultúra Alapítvány alá tartozik. Pályázni lehet ugyanakkor a Magyar Művészeti Akadémiához, valamint a Nemzeti Kulturális Alap kollégiumaihoz is. Ezeken túl azonban titokzatos „meghívásos pályázatok” is táplálják a magyar folyóirat-kultúrát. Összefoglaljuk, mi tudható és mi nem a Demeter Szilárd befolyása alá tartozó irodalmi támogatásokról.