K-Monitor Adatbázis

A kormányváltás óta számos büntetőeljárás indult hanyag és hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt. A Medgyessy-kabinet pazarló gazdálkodást, a Fidesz-MPP lejárató akciót emleget.

A Fővárosi Bíróság hűtlen kezelés bűntettében bűnsegédként való közreműködése miatt első fokú ítéletében négy év börtönre ítélte Tocsik Mártát, akit emellett öt évre eltiltottak a közügyek gyakorlásától, és 640 millió forint értékben elkobozzák vagyonát is.

Felmentést kértek az ügyvédek a Tocsik-perben az ÁPV Rt. hanyag kezeléssel vádolt négy egykori igazgatótanácsi tagja - Szokai Imre elnök, Lascsik Attila vezérigazgató, illetve Bessenyei Zoltán és Spanyol József - ügyében szerdán előadott perbeszédeikben a Fővárosi Bíróságon. A hat évvel ezelőtti privatizációs botrány kapcsán indult büntetőeljárás során mind a kilenc vádlott tagadta bűnösségét, védőik pedig bűncselekmény hiányában kértek felmentést.

Ügyvédje szerint nem volt túlzott Tocsik Márta 804 millió forintos sikerdíjának mértéke, és a jogásznő felmentését kérte védőbeszédében pénteken.

A Tocsik-perben hétfőn a Fővárosi Bíróságon tanúként meghallgatott IX. kerületi polgármester szerint 1996-ban a belterületi földek kapcsán az ÁPV Rt. 200 millió forinttal nagyobb önkormányzati igényt ismert el, mint amire számítottak.

A Fővárosi Bíróságon folytatódott a Tocsik-per, amelyet az elsőrendű vádlott betegsége, illetve a tárgyaláson bekövetkezett rosszulléte miatt kellett januárban félbeszakítani.

Liszkai Péter, az ÁPV Rt. egykori vezető jogásza, a Tocsik-per csalással vádolt másodrendű vádlottja pénteken a megismételt elsőfokú eljárás során a Fővárosi Bíróság előtt tett vallomásában továbbra is tagadta bűnösségét, és azt állította, hogy meggyőződése szerint a 804 millió forintos sikerdíjáról ismertté vált jogásznő alkalmazása hatékony megoldás volt.

Részletes vallomásaikban Budai György és Boldvai László is tagadta, hogy zsarolással kényszerítették volna Tocsik Mártát a 804 millió forintos sikerdíj egy részének, 343 millió forintnak az átutalására.

Az ítélet indoklása szerint az első fokon eljáró bíróság felderítetlenül hagyta az ügy egyes lényeges momentumait, az ítélet indoklását pedig hiányosnak ítélte meg a Legfelsőbb Bíróság.