K-Monitor Adatbázis

"A tisztességes munka becsületére neveltek, sem nem liberális, sem nem konzervatív szellemben" - árulja el megújulási készségének egyik titkát az 56 éves új BKV-vezér.

Ha a szocialista párt hívta, mindig csatasorba állt: tizenhárom év leforgása alatt számos állami céget irányított, volt alumíniumipari igazgató, főprivatizátor, tanácsadó, postavezér, MÁV-vezető - jelenleg miniszter.

A kisposták bezárását, a sokak által megkérdőjelezett postaládacserét és a botrányt kirobbantó biciklitendert levezénylő Szabó Pál közlekedési, hírközlési és energetikai miniszterjelöltet hallgatta meg és támogatta szerdán az Országgyűlés gazdasági bizottsága.

Eladták, aztán négy év múlva tripla áron vették vissza állami tulajdonba a Gresham-palotával szomszédos irodaházat, ahol évtizedek óta az Országos Gyógyszerészeti Intézet működött.

Az elmúlt években egyebek közt a Tocsik-botrány, majd 10 milliós végkielégítése, később a paksi atomerőmű üzemzavara, most pedig menesztése kapcsán a hírekbe került Kocsis István pályakezdő gépészmérnökként csöppent bele az egyik legnagyobb szocialista nagyberuházásba.

Különös körülmények között adta el az állam 1995-ben a Mátrai Erőművet: egy nappal a szerződéskötés előtt egy titkos kiegészítés 26 millióval fejelte meg a 74 milliós vételárat.

Tegnap hozta nyilvánosságra az Index hírportál azt a hatpontos titkos szerződést, amely az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. és a Mátrai Erőművet megvásárló RWE német energetikai cég között köttetett 1995-ben.

Tocsikolás az, amikor állami pénzek kerülnek magánszemélyekhez vitatható módon, vagy összegben, majd onnan tovább azokhoz akik akkor éppen rendelkeztek a közpénzek fölött. Mondhatjuk, hogy a politikai korrupció minősített esete.

"...A Forrás Rt., vagy a Bábolna-privatizáció ügyét mindenképpen vizsgálni kell, ez utóbbi esetében az Állami Számvevőszék is személyi felelősségre vonást és büntetőeljárás-indítást javasolt. Ilyen ügy lehet a Budapest Airport értékesítése is, annak ellenére, hogy az eladás óta több tulajdonosváltás is történt a cégnél."

Talán a bejglivel indult el a végzetes spirál. A millenniumi tűzijátékra költött 765 millió forint felhasználásának pontos részleteiről anno annyi derült ki Stumpf István minisztertől, hogy "minden magyar állampolgárra összesen 76 forint 50 fillér plusz áfa [jutott], azaz ezeréves születésnapunkhoz mindenki egy tortaszelet árával járult hozzá".