K-Monitor Adatbázis

Vizsgálatot indított a „guruló dollárok” ügyében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, aki az Országgyűlési gazdasági bizottságának fideszes elnökét arról tájékoztatta: „igen erős a gyanú arra, hogy valóban tiltott pártfinanszírozás történt, és megsértették a választási kampányra vonatkozó törvényeket a baloldali ellenzéki pártok".

Az ellenőrök a 2019-es és a 2020-as éveket vizsgálták.

A gyakorlat a kormánynak nem tetsző szervezetek adminisztratív ellehetetlenítését célozza. A bunkósbot ezúttal is az ÁSZ. A Békemeneteket szervező CÖF-CÖKA-ra viszont nem sújt le, mert az a hatalom szerint nem végez a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet.

Manapság pár kattintással bárki kiderítheti, milyen sokat – olykor a törvényi plafon fölött – költenek a pártok a közösségi médiában, ám az ÁSZ egy joghézagra hivatkozva széttárja a kezeit. Egyszerűen kihagyták a választási törvényből a közösségi médiát, mint olyan felületet, ahol politikai kampányokat lehet bonyolítani, továbbá ezek a platformok nem minősülnek a médiatörvény szerinti sem sajtóterméknek – így magyarázta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) lapunk érdeklődésére válaszolva azt, miért nem találta hétfőn publikált jelentésében problémásnak, hogy a Fidesz jelöltje a tavalyi szerencsi időközi országgyűlési választáson milyen sokat költött a Facebookon.

Jogerősen pert nyert a Demokratikus Koalíció az Állami Számvevőszék ellen - közölte a párt. A per előzménye, hogy 2018-ban tűz ütött ki a DK székházában, gyakorlatilag minden megsemmisült. A párt állítása szerint az Állami Számvevőszék ennek ellenére az elégett iratok eredeti példányát követelte tőlük, "minimális türelmet sem tanúsítva."

A számvevőszék egyik legfontosabb feladata a pártok gazdálkodásának ellenőrzése. Mennyire szigorú az ÁSZ a különböző pártokkal szemben?

Egyre többször merül fel a vád, hogy az elvileg független Állami Számvevőszék munkája politikailag befolyásolt. Noha a szervezet munkájának csak kis részét teszik ki a politikailag érzékeny ügyek, a jogállam szempontjából ezeknek van jelentősége.

A DK szóvivője szerint politikai okokból függesztette fel költségvetési támogatásukat az Állami Számvevőszék. Ám a szervezet szóvivője szerint mindössze csak annyit kérnek a párttól, mutassák meg a 2020-as évre hatályos pénzügyi alapdokumentumaikat.

Akárcsak Ferencváros esetében, az üllői önkormányzat működésében is súlyos szabálytalanságokat talált még májusban befejezett jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ), csakhogy a jelentéseket csak az október 13-i választás után tette közzé. A IX. kerület élére új vezetők kerültek, Üllőn azonban a polgármester megtartotta pozícióját. A helyi ellenzék szerint ha a nyáron lefolytatott vizsgálat után azonnal nyilvánosságra hozták volna a megállapításaikat, akkor szerintük elképzelhető, hogy az üllői lakosok másként döntöttek volna a szavazófülkében.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) lezárta a 2018-as választás kampánypénzeinek elköltését. Megállapították, hogy "a Demokratikus Koalíció és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a jelölő szervezetnek járó költségvetési támogatást nem szabályszerűen használta fel", valamint azt is feltárták, hogy "a DK és a Jobbik tiltott támogatást használt fel kampánya finanszírozására".