K-Monitor Adatbázis

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem tudja a törvényben meghatározott időre elkészíteni az országgyűlési választáson legalább 1 százalékot elérő jelölő szervezetek kampányfinanszírozásáról szóló jelentést, mert tiltott kampányfinanszírozás alapos gyanúja merült fel – jelentette ki Windisch László, az ÁSZ elnöke hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén. Közölte: „szükségessé vált a jelentés elkészítéséhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bevonása is, mert jelentős összegek tekintetében a bizonylatok és a teljesítési igazolások hitelességét illetően is kétely merült fel.

Vizsgálatot indított a „guruló dollárok” ügyében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, aki az Országgyűlési gazdasági bizottságának fideszes elnökét arról tájékoztatta: „igen erős a gyanú arra, hogy valóban tiltott pártfinanszírozás történt, és megsértették a választási kampányra vonatkozó törvényeket a baloldali ellenzéki pártok".

November 30-i hatállyal lemondott az Állami Szémvevőszék (ÁSZ) alelnöke, de már meg is van az utódja Szomolai Csaba személyében – derül ki a szervezet csütörtök délutáni közleményéből. A leköszönő alelnök, Holman Magdolna 2003-tól dolgozik az ÁSZ-nál. A körülményekről és okokról a közleményben nem számoltak be, de annyit közöltek, hogy az ÁSZ elnöke, Windisch László a lemondást a volt alelnök érdemeinek elismerése mellett elfogadta.

Újabb állami vezetőknek juttathat bőkezű fizetésemelést a kormány, a jegybankelnök tervezett béremelése ugyanis továbbgyűrűzik.

Az ellenőrök a 2019-es és a 2020-as éveket vizsgálták.

A gyakorlat a kormánynak nem tetsző szervezetek adminisztratív ellehetetlenítését célozza. A bunkósbot ezúttal is az ÁSZ. A Békemeneteket szervező CÖF-CÖKA-ra viszont nem sújt le, mert az a hatalom szerint nem végez a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet.

Több mint háromszor annyi hirdetési pénz áramlott a szürkezónába, mint a hivatalos kampányköltségnek számító felületekre. „A kampánykiadások finanszírozására a független jelölt, a jelöltet vagy pártlistát állító párt és annak jelöltje együttesen jelöltenként legfeljebb mintegy 5,914 millió forintot fordíthat” – így határozza meg a törvény az országgyűlési választások előtti 50 napos hivatalos kampányidőszakban a pártok és képviselőjelöltek által elkölthető pénz mennyiségét. A jogszabály a gyakorlatban az életbe lépésének pillanata óta egy merő tragikomédia, hiszen az ilyesfajta költségek átláthatatlansága miatt teljesen betarthatatlan. Egyetlen ponton látszik némi transzparencia, ez pedig a közösségi média, ahol a Google és a Facebook nyilvános adatbázisokban vezeti, hogy ki mennyiért hirdetett nála. Az idei kampány előtt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) állásfoglalásban közölte, hogy az ilyen hirdetések is beleszámítanak a hivatalos keretbe.

Most egyeztetnek az ellenzéki pártok arról, hogyan lehetne a Fidesz kampánymódszerét lemásolni úgy, hogy az mindenben szabályos legyen. Csakhogy a Fidesz módszere mögött rengeteg pénz is van: csak a Megafon 600 millióból hirdet a Facebookon, az ellenzék egy jóval szerényebb büdzséből veheti fel a versenyt.

Karas Monikát 2013 augusztusában választották meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének. Mandátuma kilenc évre szólt, így 2022 szeptemberében már az új összetételű parlamentnek kellett volna szavaznia az utódjáról. Karas azonban az idén októberben lemondott. A döntés nem csak a kormányoldalnak kedvezett. Az NMHH 24.hu-nak küldött tájékoztatása alapján az elnök jelentős összeget kapott végkielégítés és kártalanítás címén. Csak azért 35 millió forintra jogosult, mert egy évig nem helyezkedhet el a médiában. Új munkahelyén, az Állami Számvevőszék alelnökeként ugyanakkor máris havi 4,2 milliós bruttó bérre jogosult, ami lényegében megegyezik eddigi fizetésével.