K-Monitor Adatbázis

Másodfokon is megnyertük azt az adatpert, amit a Lovassport Nonprofit Kft. ellen indítottunk tavasszal. Az eljárással azokhoz a szerződésekhez szerettünk volna hozzájutni, amelyeket a Csekonics Program keretében kötöttek. A lovasprogramra az állam biztosított 3 milliárd forintot, a kft. mégis megtagadta az adatok kiadását, arra hivatkozva, hogy nem kezel közpénzt és nem lát el közfeladatot. A bíróságok azonban ezt másképp látták: első és másodfokon is a javunkra ítéltek.

Bár az időjárás még nyári, a tél már óvatos léptekkel közeleg, amit a hűvös hajnalok mellett az is csalhatatlanul jelez, hogy a felcsúti önkormányzat elkezdett intézkedni, hogy legkésőbb november végére legyen jégpálya a faluban. Tavaly Mészáros Lőrinc egyik cége ajándékként telepített egyet, most azonban a település fizetne érte, és eszközöket is akar hozzá venni.

Úgy tűnik, porszem került a gépezetbe: újabb megbízást bukott el ugyanis a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Balásy Gyula két cége az ellenőrző szerv fellépése miatt. A Rogánék alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal tenderét ugyan – a megszokott módon – elnyerték, ám az ellenőrök jogsértőnek nyilvánították azt, így végül a szerződéskötésre már nem került sor. Tavaly szintén ők lettek a vesztesei egy hasonló eljárásnak. Mindkét esetben uniós forrásokból állták volna a projekteket.

Augusztus végi cikkünk nyomán Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő kérdezte meg Szalay-Bobrovniczky Kristóftól, hogy mi a helyzet a kaposvári Gidrán-gyárral, amiről megírtuk, hogy látszólag nem működik. Vadai rákérdezett arra is, hogy miért tűntek el a török járművek a honvédségi beszerzésükben közreműködő HT Division Zrt. honlapjáról, és egyáltalán miért titkosította a kormány 30 évre a Gidrán-projektet. A honvédelmi miniszter azonban nem mondott se igent, se nemet arra, hogy meghiúsult-e a beruházás, és a többi kérdésre sem adott választ. Csupán annyit közölt, hogy az Orbán- és Erdogan-közeli oligarchák tulajdonában lévő közvetítőcég „az államtól függetlenül hozza meg döntéseit” – mintha a kormánynak semmi köze nem lenne a közpénzből vett Gidránokhoz, amiket korábban fontos honvédségi fejlesztésként reklámoztak.

Ha az M6-os autópálya üres, értelmetlen, kihasználatlan, akkor az M44-es gyorsforgalmi útra újabb jelzőket kell találni, legalábbis a Magyar Közút mérései szerint. Ugyanis amíg az M6-oson 2018 óta 20-30 százalékkal nőtt a forgalom, addig az M44-es adatai azt mutatják: a környező települések lakói jól jártak vele, de a járművek mennyisége nem indokolta a majdnem 400 milliárdos beruházást.

Három éve még elárulta a Külgazdasági és Külügyminisztérium, hogy 9 hónap alatt 22 millió forint közpénzbe került Szijjártó Péter utazásainak és szerepléseinek dokumentálása, most viszont már azt állítják, nem kötöttek erre vonatkozó szerződéseket idén, tavaly, és 2021-ben sem. Arra a kérdésre pedig egyáltalán nem válaszoltak, hogy felvettek-e valakit a munkára.

Új kémszoftverek, poloskák és más lehallgató eszközök segítségével figyelnek meg újságírókat, valamint forrásaikat az állami hatóságok több közép- és délkelet-európai országban – mondták el a Balkan Investigative Reporting Networknek (BIRN) a megfigyelés alatt álló újságírók. Az összeállításhoz az Átlátszó három hazai érintettel készült interjúval járult hozzá.

Az Átlátszó évek óta vizsgálja a Magyarországon kiírt és elnyert közbeszerzéseket, az állami és önkormányzati szervek ugyanis a költségvetéseik jelentős részét – 2022-ben összesen 4590 milliárd forintot – közbeszerzéseken keresztül költik el. Közbeszerzéssel találkozunk mindenhol, ahol az állam például iskolát építtet, a kórházak röntgengépeket vásárolnak, vagy a Kormány kommunikációs szolgáltatásokat vesz igénybe. Vagyis ezeken az tendereken keresztül kerül a befizetett adó a különböző cégekhez, amelyek elvégzik az adott feladatokat. Nem mindegy azonban, hogy az eljárások kiírói a jó gazda gondosságával járnak el, vagy épp ellenkezőleg. Egy közbeszerzési szakértő segítségével bemutatjuk, hogyan lehet a törvényesség látszata mögött manipulálni a tendereket.

Az LMP egyik országgyűlési képviselője, Keresztes László Lóránt érdeklődött Szijjártó Péter külügyminiszternél a Triesztbe tervezett magyar teherkikötő felől. Kíváncsi volt például arra, hogy történt-e már bármiféle munkavégzés a területen, mekkora lesz a projekt összköltsége, és miért nem hozzák nyilvánosságra az Olaszországgal kötött 45 millió eurós megállapodás részleteit. Nem nagyon kapott érdemi válaszokat: Szijjártó helyettese a beruházás áráról és a titkolózás okáról egy szót sem írt neki, csak annyit közölt vele, hogy folynak az olaszokkal az egyeztetések, továbbá jövőre megkezdődnek a mederkotrási és partfal-építési munkálatok.

Felső-középkategóriás autóból bérelt kettőt az Út a munkaerőpiacra uniós pályázatban 33 hónapra a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal. Az autókért havonta nettó 385 ezer forintot fizettek, vagyis összesen közel nettó 13 millió forintot. Közadatigénylésünkből az is kiderül, mennyit futottak a kocsik, és azokért a bérleti díjon felül mennyit fizettek.