K-Monitor Adatbázis

A bírósági ítélet szerint 15 napon belül ki kell adni a Vodafone-szerződést; a pert a szocialista Tóth Bertalan indította.

A 2024-es költségvetés tervezetéből kiderült, mennyi rendelkezésre állási díjat fizet az állam a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó autópálya-koncessziós konzorciumnak.

Feltűnően gyorsan, a beszerzést követő 20 hónapon belül megsemmisítette (selejtezte) a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a 2020 márciusi lélegeztetőgép-beszerzéssel kapcsolatos iratok egy részét – derült ki azokból az dokumentumokból, amit a külügyi tárca küldött meg a Transparency International (TI) Magyarországnak egy kúriai ítélet nyomán. Lapunk 2020 nyarán elsőként számolt be arról, hogy szokatlan módon a KKM-en keresztül többszáz milliárd forint ömlött ki az államháztartásból. A Pénzügyminisztérium költségvetési beszámolójából az is kiderült, hogy a pénzt lélegeztetőgépek, maszkok és más egészségügyi felszerelések ellenértékeként fizették ki akkor még ismeretlen cégeknek a Covid-járvány elleni védekezés részeként.

Filemon Mihály nyírmártonfalvai polgármester nemcsak sajtóhelyreigazítást, de bocsánatkérést is követelt az Átlátszótól, de a perre el sem jött.

Május 2-án elsőfokon megnyertük azt az adatpert, amit a Lovassport Nonprofit Kft. ellen indítottunk. Az eljárással azokhoz a szerződésekhez szeretnénk hozzájutni, amelyeket a Csekonics Program keretében kötöttek. A lovasprogramra az állam biztosított 3 milliárd forintot, a kft. mégis megtagadta az adatok kiadását arra hivatkozva, hogy nem kezel közpénzt, és nem lát el közfeladatot. A bíróság azonban másképp látta. Az első körben megszerzett együttműködési megállapodásból néhány érdekes részlet máris kiderült.

Horváth László tiszteletbeli kazah konzul, kormányközeli vállalkozó cége varrodára, Mészáros Lőrincék ásványvizes cége pedig csomagolás-fejlesztésre kapott összesen 4 milliárd forintot a Pénzügyminisztériumtól. Varga Mihály állítólag maga döntött a nyertesekről. A pénz egy része így Karcagra, Varga szülővárosába kerül(t), és jutott a miniszter barátja cégének is.

Az elmúlt évek során cikksorozatban tártuk fel az érdi óvodaépítési közbeszerzésekkel kapcsolatos visszásságokat. Az egyik ezek közül az, hogy a kivitelező cég tulajdonosa rokona Bács Istvánnak, Érd korábbi fideszes alpolgármesterének. A vállalkozó fivére ugyanis feleségül vette a politikus testvérét. Erről beszámoltunk, majd Bács beperelt minket, mondván: hazugság, hogy ő és a vállalkozó rokonok lennének. A pert első fokon meg is nyerte, másodfokon azonban az Átlátszónak adott igazat a bíróság.

Somlai Bálint cége, a Raw-csoport – nem először – hatalmas megbízást nyert el a Magyar Nemzeti Banktól. Somlai magánszemélyként és cégén keresztül is kifogásolta az erről szóló cikkünket, mondván azt sejtettük, hogy a tendergyőzelmének volt köze ahhoz, hogy Somlai Bálint és Matolcsy Ádám barátok, üzlettársak. A Fővárosi Ítélőtábla immár jogerősen kimondta: a Telex korrekten tájékoztatott.

A tankönyvpiac államosításának egyik utolsó lépése volt az Alföldi Nyomda Zrt. 2020-as felvásárlása, amivel a kormány bebiztosította a kampánycélra is használt ingyenes tankönyveket. A nyomdáért kifizetett összeget azonban nem hozták nyilvánosságra, ezért adatigénylésben igyekeztünk kideríteni. Hosszú pereskedés után végül az állami tulajdonú Könyvtárellátó (KELLO) elküldte lapunknak az adásvételről szóló megállapodást, mely szerint 4,5 milliárd forint volt az Alföldi Nyomda vételára. Időközben a kormány módosította a tankönyvellátásról szóló törvényt, így az állami kézbe került nyomdából ma már közbeszerzés nélkül rendeli a KELLO a tankönyveket.

Akkora jogi háború dúlt Magyarország és három francia cafeteria-cég között, hogy azt alighanem egyszer majd a jogi tankönyvekben fogják tanítani. De immár vége. Magyarországnak akaratlanul is a segítségére sietett az EU, míg a francia cégek egy washingtoni bíróság ítéletében bíztak: a patthelyzetet végül egy peren kívüli egyezség zárta.