K-Monitor Adatbázis

Évek óta új szoftvert kellene használnia a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak, mégis a régivel dolgoznak, amelyről tudják, hogy elavult és sebezhető. Pedig milliárdokért készült egy új, csak nem fizették ki teljesen, így most pereskednek. A Schadl György vezette kar történetének legdrágább beszerzése után kutatva felbukkant Völner Pál, Rogán találmányos cége, a szerverterembe pedig betört a víz.

A Schadl György vezette végrehajtói karral is milliárdos szerződéseket kötő, rendkívüli karriert befutó Magno Studio csillaga a jelek szerint leáldozott, a cég tulajdonosának azonban valószínűleg nincs miért aggódnia. Horváth László új érdekeltsége milliárdos állami támogatással épít gyárat Marcaliban, hogy műtéti szettekkel lássák el az egészségügyi intézményeket.

Az előző évtized két nagy korrupciós botrányával is foglalkozott a közelmúltban az EU-val folyó vita részeként felállított Integritás Hatóság, ahol beismerték: nincs esély az elkorrumpált összegek visszaszerzésére. A szervezet megreformálná a vagyonnyilatkozati rendszert, de a kormány eddig nem reagált a tavaly év végén publikált javaslatcsomagra.

Már mindkét, a Fidesz korábbi politikusaihoz köthető, és a Covid-időszakban közbeszerzés nélkül milliárdos állami megrendelésekkel megtolt cég felszámolása zajlik. Így hamarosan ugyanúgy eltűnnek, mint a túlárazott lélegeztetőgép-biznisz egykori szereplői. A szerződésekből kiderül az is, hogy a később megvásárolt gyorstesztek “nagykerárát” már előlegként átutalták a cégeknek.

Szavakban az átláthatóbb közéletért küzd, mégis vajmi keveset tudni a Szuverenitásvédelmi Hivatalról.

Január elején számolt be a 24.hu egy balatoni telekügyletről, amelynek eredményeként az egykori zánkai MÁV-üdülő két – tulajdonosait rejtegető – magántőkealap érdekeltségébe került. A titkos pénzalapok egyike mögött Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter testvérének köre bukkant föl, a másik a miniszter felügyelte MFB Csoport által 32 milliárd forint közpénzzel kitömött magántőkealap. Az utóbbiról kiderült, hogy létrehozásával az állam lenullázott egy hosszú távra tervezett stratégiai programot, amely hazai vállalatok számára biztosított volna támogatást. Az MFB Csoport saját szakemberei helyett egy magáncégre bízta a pénzalapba tett 32 milliárd forint közpénz kezelését. Az üzletvitel autonóm módon, belső szabályzatok alapján megy, ami nem nyilvános.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nyolc év alatt több mint 15,5 milliárd forintért szerződött különböző cégekkel, derül ki abból a szerződéslistából, amelyet a hvg360 bíróságon perelt ki. Jelentős megbízásokat kapott több NER-es “udvari szállító” is, feltűnik a cégek körül Habony Árpád egy rokona, Orbán Győző egy ismerőse és birkózótársa, itt van egy jól ismert Balásy Gyula-cég, de még a Rogán "találmányáról" elhíresült Hunguard is.

Takargatni sem próbálják az érintettek, hogy a koronavírus, majd a háború okozta krízis leküzdésére szolgáló állami százmilliárdok Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségeinél futnak össze.

Egy úgynevezett kétezres, vagyis nem nyilvános (titkos) kormányhatározattal tette kötelezővé a kormány több száz állami szervnél az EKEIDR iratkezelő rendszer használatát, amit Palkovics László ex-miniszter volt üzlettársának a cége, az SDA DMS Zrt. fejlesztett ki. A licencet ingyen kapják meg az érintett intézmények, csakhogy a rendszer bevezetésével és fenntartásával járó minden egyéb költséget saját forrásból kell fedezniük. Ez több tíz, de akár százmillió forintot meghaladó összeg is lehet intézményenként. Kétrészes cikkünkben bemutatjuk, hogyan lavírozta magát az állam egy előnytelen, főként csak a fejlesztő cégnek hasznot hozó helyzetbe.

Egy úgynevezett kétezres, vagyis nem nyilvános kormányhatározattal tette kötelezővé a kormány a Poszeidon EKEIDR iratkezelő rendszer használatát több száz állami szervezetnél. A szoftvert Palkovics László ex-miniszter barátjának a cége, az SDA DMS fejlesztette. Az iratkezelő licencét ingyen kapják meg az érintett intézmények, de a rendszer bevezetésével és fenntartásával járó minden egyéb költséget saját forrásból kell fedezniük. Ez pedig hatalmas pluszkiadást jelent többek között az adósságokkal küzdő kórházaknak is. A program működéséhez szükséges „ellátási csomagot” ugyanis egy 82 milliárd forintos keretmegállapodás keretében öt cégtől lehet beszerezni közbeszerzési eljárás lefolytatásával. Vagyis: akár 82 milliárdba is kerülhet az iratkezelő rendszer bevezetése az állami szférában. Cikkünk második részében bemutatjuk, miért tűnik színlelt eljárásnak a gigatender, és ki profitálhat mindebből.