K-Monitor Adatbázis

Felszólították a Ruszwurm és a Korona cukrászda tulajdonosát, hogy ürítse ki az üzlethelyiségeit, és az előbbit május 9-én, míg az utóbbit 14-én adja át a végrehajtóknak. Szamos Miklós tulajdonos szerint az egész ügy azért csúcsosodott ki, mert V. Naszályi Mártának korábban nem fizetett védelmi pénzt, majd közölte, ellenállnak, és nem hajtják végre az utasítást, „ha kell, erőszakkal ellenállunk”.

Mirkóczki Ádám egri polgármester egy kiszivárgott hangfelvételen arról tárgyal a kormányközeli Rádió 1 Eger vezetőjével és a Sztárbox Média Kft. tulajdonosával, hogy miként tudnának közpénzt kifolyatni az önkormányzat költségvetéséből a városvezető saját médiumába. A trágár kifejezésekkel tarkított párbeszéd bárki számára meghallgatható. A Media1-nek sikerült megszólaltatnia az egyik érintettet.

Nyírkarász kormánypárti polgármestere a rendőrségen mondta el, hogy Kovács Sándor fideszes országgyűlési képviselő behívatta, és közölte, a barátja cégének kell megépítenie a település piacát, ellenkező esetben nem kapják meg az arra elnyert uniós pénzt. A nyomozást mégis megszüntették. A polgármester lapunknak most azt mondta, „hiába verklizik itt a rendőrség, úgysem tudnak tenni semmit.”

A K-Monitor, a Transparency International Magyarország és az Átlátszó által 2019-ben meghirdetett Ez a Minimum! átláthatósági program eredményeinek idei értékeléséhez kapcsolódva helyi civil szervezetek közreműködésével tizenhárom Pest megyei önkormányzat átláthatóságát is megvizsgálták. Néhány kivételtől eltekintve átlag alatti vagy még annál is rosszabb eredmények születtek: a vizsgált települések közül az átláthatósági mutató Vecsés, Üllő, Veresegyház és Verőce esetében volt a legrosszabb, egyedül Szentendre közzétételi gyakorlata nevezhető egyértelműen jónak.

A képviselő szerint a büntetőjogi felelősség kérdése is felmerül.

Három fontos kérdés kapcsán is folyamatosan jogsértő állapotban van a magyar kormány, ezért az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárás keretében lépésekre szánta el magát. Háromból két ügy végre nem hajtott bírósági ítéletekről szól, amelynek komoly pénzügyi következményei várhatók.

Budai Gyula hivatali vesztegetés gyanújával tett feljelentést, mert információi szerint a Lánchíd-felújításból „kiszivattyúzott” másfélmilliárd forint nagy része a Karácsony Gergely vezette Városházán landolhatott.

A borsodi szénmedence barnakőszén-vagyonának kitermeléséért felelős Ormosszén Zrt.-t 2022 végén vette meg az állam. Az adásvételi szerződést és a vételárat eddig titkolta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., de pereltünk a közérdekű adatokért, és nyertünk a bíróságon. Az állami cég ezután végre elküldte a megállapodást, amelyből kiderül, hogy közel 4 milliárd forintot fizettek az Ormosszénért, amelynek a többségi tulajdonosa a „baloldal vörösbárójaként” emlegetett Leisztinger Tamás volt. A dokumentumban szerepel egy másik vállalat is, ám az arra vonatkozó információkat kitakarták.

Kiadná az Állami Egészségügyi Ellátó Központ jogutódja a két Fidesz-közeli vállalkozással kötött szerződésekhez kapcsolódó, eddig nem ismert iratokat, csak éppen mindet lefoglalták a nyomozók. A cégek összesen közel 5 milliárd forint értékben szerződtek túlárazottnak tűnő Covid-gyorstesztek szállítására az állammal, majd a százmilliós osztalékok kifizetése után fantomizálódtak.

Magyar Péter nemrég arról beszélt, hogy a Rogán-féle propagandagyár fő beszállítójának túlárazását tapasztalta évekkel ezelőtt, a Diákhitel Központ vezetőjeként, a Szabad Európa dokumentumok alapján mutatta be az állami szektor kommunikációjára felkent csoport trükkös árazási gyakorlatát, Polt Péter legfőbb ügyész pedig nyomozást indított az üggyel kapcsolatban. A főszereplő, Balásy Gyula cégcsoportja közben a tavalyi inflációnak megfelelő áremelésre kapott engedélyt a Nemzeti Kommunikációs Hivatallal kötött szerződésének megfelelően.