K-Monitor Adatbázis

Környezetvédelmi célokra hivatkozva valójában egy újabb ágazat piaci újraosztása zajlik a hulladékgazdálkodásban. Az új rendszer egyelőre szinte átláthatatlan, a Mol leányvállalata, a Mohu elfogadhatatlan ajánlatokat tesz a szektor cégeinek, a családi vállalkozások nem fogják sokáig bírni, ha nekik kell hitelezniük a Mol-leányt.

Ahol pedig nem, ott az önkormányzat saját cége végzi a munkát. Szakmai tudás, évek alatt kiépített eszközpark, politikai kapcsolatok, versenytársak nélkül vagy álversenytársakkal megpályázott tenderek: ezek a nem a piaci szférában elért üzleti siker titkai Magyarországon.

Drasztikusan növeli a cégek költségeit és vele az inflációt, kurtán-furcsán ítélték oda a koncessziót, feltűnően kedvező lépéseket tesz az érdekében a kormányzat, sokan kételkednek a sikerében – sorakoznak a kérdések a most szombaton induló új hulladékrendszerrel kapcsolatban, amelyet 35 évre kapott meg a Mol Nyrt. Mit vesz majd észre ebből egy mezei állampolgár, és egy hulladékát felelősen kezelni kívánó vállalkozás? Tényleg azért drágultak a sokszorosukra a környezetvédelmi termékdíjak, és módosították úgy a jogszabályokat, hogy kedvezzenek a kormány kedvenc olajcégének? Mire készül hulladékfronton a Mol? Nagyok az ambíciók, de nem örülhet mindenki felhőtlenül.

Az elmúlt évek során cikksorozatban tártuk fel az érdi óvodaépítési közbeszerzésekkel kapcsolatos visszásságokat. Az egyik ezek közül az, hogy a kivitelező cég tulajdonosa rokona Bács Istvánnak, Érd korábbi fideszes alpolgármesterének. A vállalkozó fivére ugyanis feleségül vette a politikus testvérét. Erről beszámoltunk, majd Bács beperelt minket, mondván: hazugság, hogy ő és a vállalkozó rokonok lennének. A pert első fokon meg is nyerte, másodfokon azonban az Átlátszónak adott igazat a bíróság.

Amióta a budapesti Korrupciókutató Központ nyilvánosságra hozott pár érdekességet a magyarországi közbeszerzésekről, mindenki azt találgatja, melyik lehet az a fideszes város, ahol 3 cég szinte minden közbeszerzést megnyert, amin indult, ráadásul verseny nélkül. Az Átlátszó egy közbeszerzési szakértő segítségével kiderítette, hogy a meg nem nevezett település Győr, a három vállalkozás pedig a STRABAG Általános Építő Kft., a KIFÜ-KAR Zrt. és a VILL-KORR HUNGÁRIA Villamosipari Kft. volt. Mindhárom cég tulajdonosai erős politikai hátszéllel rendelkeznek.

A tankönyvpiac államosításának egyik utolsó lépése volt az Alföldi Nyomda Zrt. 2020-as felvásárlása, amivel a kormány bebiztosította a kampánycélra is használt ingyenes tankönyveket. A nyomdáért kifizetett összeget azonban nem hozták nyilvánosságra, ezért adatigénylésben igyekeztünk kideríteni. Hosszú pereskedés után végül az állami tulajdonú Könyvtárellátó (KELLO) elküldte lapunknak az adásvételről szóló megállapodást, mely szerint 4,5 milliárd forint volt az Alföldi Nyomda vételára. Időközben a kormány módosította a tankönyvellátásról szóló törvényt, így az állami kézbe került nyomdából ma már közbeszerzés nélkül rendeli a KELLO a tankönyveket.

Az Átlátszó feketével teljesen kitakart oldalakat kapott, amikor az OLAF-tól az iskolák fejlesztését célzó Öveges-program jelentését kikérte. Kovács Gergőnek, a Kutyapárt társelnökének most még ennyit sem adtak, amikor megpróbálta elkérni a Hegyvidéki Önkormányzattól a milliárdos pénzlenyúlásokról híres, országos Öveges-program kerületi szerződéseit. A kerület vezetése az önkormányzati képviselőként dolgozó Kovácsot az illetékes tankerülethez irányította, ahonnan azt írták, nincsenek náluk a kért dokumentumok.

A közbeszerzési szakértő szerint a Hegyvidéki Önkormányzat egyik legfrissebb eljárása újabb iskolapéldája annak, hogyan lehet törvényesen, mégis felháborító módon befolyásolni egy pályáztatás eredményét úgy, hogy szinte biztosan az általuk preferált cég legyen a befutó. A gyanús közbeszerzésre Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke hívta fel a figyelmet. Többek között az ehhez hasonló, egyajánlatos közbeszerzések is közrejátszottak abban, hogy uniós eljárás induljon Magyarország ellen.

Egy két évet felölelő vizsgálati jelentés szerint az érdi óvodaépítési közbeszerzések során az elvileg egymással versengő meghívott cégek ajánlatainak szerzője ugyanaz a felhasználó volt a beadott pályázati CD-k metaadatai szerint. A jelentéstevő közel 60 oldalon keresztül sorolja a közbeszerzési szabálysértéseket, korrupciógyanús részleteket. Az is kiderült, hogy a volt fideszes alpolgármester projektkoordinátora volt több olyan eljárásnak, amelyekben a pályázatot rokonának cége nyerte meg. A Pest megyei város ellenzéki polgármesterének feljelentése után büntetőeljárás kezdődött kartellbűncselekmény miatt.

Újabb belső vizsgálat indult az érdi polgármesteri hivatalban annak kiderítésére, hogy az előző, fideszes városvezetés által kiírt óvodaépítési közbeszerzések idején kartelleztek-e a meghívott cégek. Erre azzal együtt került sor, hogy Konkoly Zita jegyző közös megegyezéssel távozott a hivatal éléről.