A hivatalos kormányzati nyilatkozatok szerint 17,44 milliárd forintba került az államnak a Mátrai Erőmű visszavásárlása Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől, ám most a Magyar Szocialista Párt - közérdekű adatigénylés útján megszerzett információk alapján - azt állítja, az adófizetőknek összességében 75,14 milliárd forintjába került az ügylet.
A Magyar Villamos Művek ugyanis a vételáron felül egy sor kötelezettséget is átvállalt, közte tagi hitelek, követelések kifizetését, valamint tőkeemelést is végrehajtott az érintett vállalatoknál és áthidaló hitelkeretet is biztosított.
Bontásban így néznek ki a tételek (milliárd forintban):
Vételár:17,44
Tagi hitel visszafizetése: 4,898
Tőkeemelés: 19 (Mátrai Erőmű), 7,4 (SPI Kft.)
Áthidaló hitelkeret: 11,4 (Mátrai Erőmű), 7,4 (SPI Kft.), 7,6 (SGI Kft.)
Ez pedig azt jelenti, hogy az állam tiltott módon részesíthette támogatásban Mészáros Lőrinc érdekeltségeit, így versenyelőnyt biztosított számukra más gazdasági szereplőkhöz képest.
A volt miniszter több milliárd forint közpénzből a 22. század mezőgazdasági „NASA”-ját építi a kisvárosban, miközben egyes majorokban még a 19. századi körülmények között élnek. Az állami felzárkóztató programban a település is pályázhat, nagyjából egy fél traktor árára.
Az MVM 17,44 milliárd forintért vásárolta meg a Mátrai Erőművet és a Geosol Kft. hulladék-feldolgozót Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől. A vállalkozó elég jó üzletet kötött, de nem egy piaci szereplővel, hanem a magyar állammal. Nagyon komoly átvilágítás kezdődhet a cégnél, feltéve, hogy a vírus végre engedi a szükséges üzleti lépéseket.
Múlt pénteken hosszú és szakmailag is súlyos megállapításokkal terhelt sajtótájékoztatón jelentette be az innovációs és technológiai miniszter, hogy a magyar állam megveszi az ország egyetlen, még működő széntüzelésű erőművét, a Mátrai Erőmű Zrt.-t. Palkovics László szerint a bezárás helyett a továbbműködés feltételeit keresik majd. A több mint 20 évig a német RWE tulajdonában működtetett lignitzabáló infrastruktúra bányástul, áram- és hőtermelő erőművestül bő másfél éve került Mészáros Lőrinc kizárólagos érdekeltségébe.
Némelyik jól teljesít. más csődbe ment, és van olyan is, ami már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.
Egyértelmű, átlátható tervek helyett továbbra is kiszivárogtatott dokumentumokból tájékozódik a magyar nyilvánosság az MTA kutatóhálózatát érintő átalakítási tervekről. A legújabb tipp szerint egy alapítványba szuszakolnák az MTA 500 milliárdos vagyonát. Az államnak ennyi pénze nincs, mégis megszerezné az alapítványban a többséget. A vagyonnál nemcsak az ingatlanokra kell gondolni, hanem a hihetetlenül értékes gyűjteményekre, adattárakra. Olyat pedig már láttunk, hogy Magyarországon az Orbán-kormány alatt az alapítványi vagyon „elvesztette közpénz jellegét”. Talán azt sem túlzás állítani, az állam egyszerűen államosítja az eddig jelentős részben tőle függetlenül működő Akadémiát.
Villámgyorsan lenyomta a kormány a 21 Balaton-környéki önkormányzat torkán a balatoni hajózás visszaállamosítását. A települések lényegében maguknak köszönhetik, hogy hamarosan úgy táncolnak majd, ahogyan a kormány fütyül.
Csak az nem derül ki, hogy miért kell 5 millió forintot félretenni egy 1,5 milliós üzletre.
Cikkünk megjelenését követően érkezett meg Belváros-Lipótváros önkormányzatának közleménye az üggyel kapcsolatban. Ebben azt írják, hogy mivel az önkormányzati képviselő-testület nyolc évvel ezelőtt úgy döntött, hogy a befektető kizárólag mélygarázst építhet, a telek fölé nem építhet semmit, maradnia kell a játszótérnek, a befektető pedig ezt nem hajlandó figyelembe venni, az önkormányzat kénytelen a kisajátítás mellett dönteni.
Eladnák, de nem hirdetik. Nem árulják, a diákokat mégis kizárták onnan. A vagyonkezelő hallgat. Sok kérdést vet fel az állami tulajdonba került balatonberényi diáküdülő sorsa.